Lép

a méhlakban felülről lefelé, közös válaszfallal épült, sejtekből álló viasztábla, mely a méz és himpor, valamint a fiasítás befogadására szolgál. A lép részint kisebb hatszögletü sejtekből áll, melyekbe a méhek mézet s himport gyüjtenek és fiasítanak, részint nagyobbakból, melyekben mézen kivül csakis herefiasítás foglal helyet. Ha a méhek maguk építik ki (műlépek nélkül), eleintén csak apróbb sejteket építenek (tiszta építmény), utóbb azonban heresejtek építésére térnek át. Ifju királynő mellett a méhek az első évben főleg tiszta építményen buzgólkodnak, ha azonban már munkás méh s heresejteket tartalmazó lépeik építése iránt, sőt anyátlan népek kizárólag csak ilyeneket építenek. A modern méhészeknek a műlépek alkalmazása bizonyos mérvig tetszésétől függ, hogy milyen fajta sejtü lépeket építtessen. Ahol a heresejtek a munkásméhsejtekkel érintkeznek, helyenkint rendelten alaku átmeneti sejtek képződnek, melyek ha kisebbek, nem vétetnek használatba, különben mézgyüjtésre szolgálnak. A lépek szélén ragasztósejtek találhatók. Időnkint a méhek a lép szélén lecsüngő, makkalaku sejteket építenek, melyek a királynő nevelésére szolgálnak (anyabölcsők), sőt ha a petéttoljó a rajzási előkészületek közben elpusztult volna, maguk nevelnek egy erre alkalmas megtermékenyült petéből királynőt, mely esetben a lép felületén a környező sejtek megsemmisítésével építenek a királynővé fejlesztendő pótanyabölcsőt (l. az ábrát). A fiasításra szolgáló lépek egyenlő vastagok s csak alsó végeiken keskenyednek el. A méhek a lépekben átjárókul itt-ott lyukakat hagynak. az egymástól való távolság (lépköz) 10 mm., a röplyukhoz való irányuk pedig vagy teljesen párhuzamos (meleg építmény), vagy kissé rézsutos (félig meleg), vagy végül merőleges (hideg). Ezen elrendezés meleg vidékeken a célszerübb, az u. n. meleg építmény pedig hidegebb tájakon.

[ÁBRA] Lép. a) királynősejt, melyből a fiatal királynő már kimászott- b) még fedett királynősejt; d) felharapott királynősejt.

Forrás: Pallas Nagylexikon