Lepárlók

(szeszgyártásnál), az alkoholnak a cefréből való elkülönítésére szolgálnak. Azon szerkezetek, melyeknél a szeszgőzök csak egyszerüen elpárologtatnak, egyszerü lepárló-üstöknek nevezzük. Ezek csakis kisebb pálinkafőzdékben vannak alkalmazásban, mig az ipari célokra szánt szesz oly összetett készülékekben főzetik, melyek a szeszt részben rektifikáják, részben finomítják is. Vannak időszakosan és folytonosan dolgozó L., az elsőknél a főző üst csak meghatározott mennyiségü cefre felvételére alkalmas és csak ennek kifőzése után töltetik meg új cefrével, mig a visszamaradó moslék csappal lebocsátandó; utóbbinál a cefrének a készülékbe való lebocsátása munkaszünet nélkül folytonosan történik; ekkor a moslék rendszerint külön mosléktartóba gyül össze s innen automatikusan lesz kibocsátva. Az időszakos L. közt leggyakoribb a Schwarz-féle, melynél a cefrekazánok fából vagy fémből valók, egymás fölé helyezvén, azonkivül rendszerint a két cefrefőző-kazán fölé még egy előmelegítő kazánt is helyeznek. Ha a helyi viszonyok megengedik, még a rektifikátort is a főző kazánok fölé helyezik. Legáltalánosabb ama elrendezés, melyet az ábrában mutatunk be, amidőn az egyesített főzőkazánok közös testet alkotnak, melléjük lesz a rektifikátor állítva és e mellé a kondenzátor. A bemutatott szerkezetben a rektifikátor két részből való, ugy a szesztelenített aljszeszt nem kell többé a főzőkazánba vezetni. A vázolt szerkezetnél I. cefremelegítő, II. felső cefrekazán, III. alsó cefrekazán.

[ÁBRA] Lepárló-készülék.

A munka megindításánál az érett cefre h csapon át az előmelegítőbe lesz bocsátva, g és f tolóventil pedig mindaddig nyitva marad, mig ugy az alsó, mint a felső cefrekazán ürtartalmuk mintegy ?-ére megtelt. Ekkor az alsó cefrekazánba a ventilenát fáradt gőz, majd b ventilen friss gőz kerül. A cefre lefőzésénél a szeszpárák a c rézsisakba hatolnak, ahonnét d csöveken át a felső cefrekazánba jutnak és az abban levő cefrét felfőzik. Az itt keletkező szeszgőzök az i rézsisakon és a k vezető csövön át az l-lel jelölt rektifikátorba jutnak, ahonnét az m m1 m2 m3 deflegmator tányérokon áthatolnak, miközben a vizpárák legnagyobb része lecsapódik, a telített szeszpárák pedig n csövön át a kondenzátorban lehűttetnek. Midőn a III-al jelölt cefrekazánban a cefre ki van főzve, akkor a moslék e csövön át a mosléktartóba leeresztetik. (Átlag 100 liter cefre után 95-98 liter moslékot kapunk.) A felső kazánból a félig kifőzött cefre az f tolóventil kinyitása által jut III-ba, épp ugy a g tolóventillel I-ből II-be. Ekkor friss cefre lesz h csapon át az előmelegítőbe eresztve. Az l-lel jelölt rektifikátorban összegyüjtött aljszesz az r közvetítő csapon át l1 szeparátorba bocsáttatik és újból q visszacsapó ventilen át (mely a gőznek a szeparátorba való behatását megengedi, de a fordított irányu közlekedését elzárja) beömlő gőzzel felforraltatik; a szeszpárák az r sisakon és s csövön át a II. vagy gyakrabban a III. kazánba vezetetnek. A szesztelenített aljszesz a t csapon át a pöcegödörbe lesz vezetve. A kondenzátor lehet kigyó-csöves, több álló csőből való, vagy mint az ábra mutatja, kettős hengerből képeztetik. A szeszpárnák az n csövön át ezen kettős hengerbe jutnak és az u csapon át beeresztett hideg viz által cseppfolyóvá változtatnak át és v-nél a szeszmérőbe hatolnak. A folytonosan működő L.-nál a kierjedt cefre folytonosan ömlik a főző készülék felső részébe és vagy oszlopszerüen egymás fölött elhelyezett rekeszeken át, vagy szakadatlan rétegben folyik lefelé, mig a desztilláló gőz az ellenkező irányban alulról felfelé emelkedik, ugy hogy a cefrét teljesen szesztelen moslékra és több-kevesebb vizgőzzel kevert alkohol-gőzökre bontja szét. A tovaszálló alkohol-gőzök a készüléknek rektifikáló és deflengmáló részeiben erősbítve és tisztítva jutnak a kondenzátorba. Ugy a cefrének a lepárlóba való bevezetését, mint a mosléknak a készülékből való kivezetését egyenletesen kell végezni; a lepárlás rendes menetére továbbá a gőznek egyenletes bevezetésére is nagy befolyással lesz. A folytonosan dolgozó L. lényeges alkatrészei a cefrefőző oszlop, a rektifikáló oszlop, a deflegmáló rész, a kondenzátor, ezeken kivül pedig a cefretápláló, a moslékelvezető és a gőzszabályozó. A gőzmegtakarítás szempontjából a folytonosan dolgozó L.-nál is alkalmazzák az előmelegítés elvét, ugy hogy a cefrét, mielőtt a cefréző oszlopba kerülne, csöveken át a mosléktartón, a deflegmatoron vagy a rektifikátoron vezetik át.

Forrás: Pallas Nagylexikon