Lépbetegségek

Elsődlegesen, önálló lépbetegségek igen ritkák, s a fehér-vérüségnek nevezett bántalom, melyet egyesek lépbetegségnek tartanak, sem tekinthető önálló lépbajnak. A lép azonban dús érhálózata útján igen érzékenyen reagál ugy a hasüreg vérkeringései rendellenességeire, mint a fertőző bajok általános behatására. Ilyen módon támadnak a lépduzzanatok (helytelenül lépdaganatok). Ezek kétfélék: hevenyések és idültek. Az előbbiek többé-kevésbbé minden lázzal járó akut betegségnél kimutathatók, legnagyobb fokon azonban a tifusznál és a hideglelésnél. Ilyenkor a lép térfogatának 2-3-szorosára, sőt még sokkal nagyobbra is megduzzad. A lép megnagyobbodását részint a kopogtatás segítségével, részint a tapintás által lehet kimutatni, amidőn a bal bordaív alatt, főleg mély belélegzés mellett szélét kiérezhetjük. A hevenyés lépduzzanat gyakran tompa fájdalmakat okoz, de hevesebb tünetekre nem ad alkalmat. Az idült lépduzzanatot főleg hosszantartó hideglelés, hasi vérpangások, fehérvérüség és álfehérvérüség mellett láthatjuk. Egyszerü bővérüségen alapul ezen duzzanat p. máj- és szivbajoknál, amidőn a hajszálerekben fokozott vérnyomás megnagyobbítja az engedékeny lépszövetet, mig ellenben a többi fentjelzett bántalomnál a lép szövetében is megváltozik, kötőszövete szaporodik, sejtes beszűrődés támad benne, s ekkor a lép keményebbé s gyakran sokkal nagyobbá válik, néha az ilyen lép a köldökig, sőt azon tul is leterjed s a hasüreg legnagyobb szervévé lesz. Idült lépduzzanat akkor is kifejlődik, ha valamely májbaj folytán a vérkeringés a májban megnehezített. A lép amiloid (keményítős) elváltozása, amely a más a más szervek hasonló elváltozásával ját együtt, kimerítő súlyos betegségek folyamán támad, kétféle alakban jelentkezhetik, mint szágólép, amidőn az elfajulás főleg a Malpighi-testecskéket illeti, mig a másik alakban az egész lép szövete fajul el, s akkor metszési lapja egyenletesen látszik. Az idült lépduzzanat nem sok kellemetlenséget okoz, kivéve legnagyobb fokait, amidőn a lép 5-6 kilónyi súlyra emelkedik. Gümökóros göbök, szifilomák, néha rossztermészetü daganatok is fejlődnek a lépben. Néhány esetben echinococcus-tömlő telepedett meg e szervben. A lép érhálózatának u. n. végerei vannak s ennélfogva benne is előfordulnak infarktusok, ha a vérárammal rögök jutnak belé; ilyenkor ékalaku területen a vérkeringés megszünik, az oda vezető verőér eldugulása folytán, s ezen helyen véres beivódás és duzzanat keletkezik, amely később lassan eloszlik. Ha azonban veszedelmessé is válhatnak, de operációval, vagy néha egyszerüen a bélcsatornába ürülés által meg is gyógyulhatnak. Súlyos sérüléseknél a lép megrepedhet, ami nagy fájdalommal járó heves belső vérzésre vezet s a beteg nagyfoku vértelenség tünetei között többnyire gyorsan meghal. Néha a lép mozgóvá válik, amennyiben rögzített helyzetéből távozva lefelé csúszik s a hasban mint mozgatható test mutatható ki. Ezen utóbbi kóralak néha nagy kellemetlenségekre ad alkalmat.

A L. gyógyítása az alapbaj kezelésével vág össze, külön gyógyítást csak az idült lépduzzanat s a sebészi módon orvosolható léptályogok és mozgatható lép kivánnak. Az idült lépduzzanat ellen általános erősítő szerek, helybelileg hideg vizzel permetezések s a villamos áram alkalmazása adnak legtöbb eredményt.

Forrás: Pallas Nagylexikon