Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lepényfa... ----

Magyar Magyar Német Német
Lepényfa... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lepényfa

tövisakác v. krisztusakác (növ., Gleditschia L. Gleditsch János Tódorról [1714-86]), a caesalpiniafélék fája, 4-5 faja (hazánkban 2 faj ültetve) Ázsiának mérsékelt és melegebb vidékein és É.-Amerikában terem. Kedvelt csinos fa, levele egyszer v. kétszer szárnyalt. Virágai a fejletlen ágacskákon csoportosak, kurta virágfüzérekké alakulnak, aprók, zöldesek v. fehérek, vegyes-éltüek kivül egyivaruak is vannak. Hosszu, cséklyés gyümölcse a szentjános-kenyérhez hasonló, fel nem nyilik, sokmagu. A G. triacanthos L. É.-amerikai, 9-12 m. magas; levele kétszer v. többször szárnyalt, tövise barnapiros, háromágu, néha sűrü, erős egész 12 cm. hosszu, hüvelye egész 3 dm. hosszu, a bele édes. Európában és hazánkban számos fajtáját ültetik. Töviseiről azt gondolják, hogy ebből volt Krisztus urunk töviskoszoruja, ami erről a kétségtelen amerikai fáról meglehetős gyarló gondolat. Fája nagyon jó, az asztalos meg az esztergályos feldolgozza, hüvelyét hazájában a jószágnak adják, töviseiből nyilat csinálnak. Magva beléből orvosság lesz, sőt méhsert főznek belőle. Kertben szomoru fajtája (var. pendula) is van. A G. inermis Mill. (árva L.) tövistelen v. kevés tövisü, hüvelye egymagu, húsa nincs. É.-Amerika D-i országaiból való. Ültetik mint a mongol és khinai G. Sinensist Lam. (G. horrida Willd.). Ennek a levele, kivált fiatal korában, kétszer szárnyalt, tövise nagy, ágas, hüvelye felálló vastag; húsos bele van. Importált magról szaporítják, a kényesebb természetü fajokat mint anyatőre, a G. triacanthosra oltják.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is