Lépes
-család (váraskeszi). A nevnai Treutul-családdal egy közös
törzsből Pest vmegyéből származott. 1317. csere útján szerezte meg a
zaránd-vmegyei Váraskeszit (a mai Arad vármegyében, a Fehér- és Fekete-Kőrös
közt Talpastól délre esett), s ennek környékén 10 faluból álló uradalmat
szerzett. Leghiresebb tagjai voltak a családnak György és II. Loránd, I. Loránd
fiai. György 1406-26 erdélyi prépost, 1427-42. pedig erdélyi püspök volt. 1437.
ama rendeletével, hogy a jobbágyok a tizedet új pénzen váltsák meg, nagy
pórlázadást idézett elő. Ezt 1438. kegyetlen módon verték le a nemesek. 1442. a
törökök ellen vívott maros-szentimrei ütközetben (márc. 18.) életét veszté.
Testvére II. Loránd 1415-38. erdélyi alvajda volt s hiven segítette a püspököt
a parasztok ellen vívott harcban. 1444-45. Erdélynek egyik helyettes
kormányzója. Utolsó tagja volt a családnak Bernát, 1505. Zaránd vmegye
országgyülési követe. Magvaszakadtával a váraskeszi uradalom jórészt Korlátkövy
Péterre szállott. A XVII. sz.-ban élő Lépes Bálint nyitrai püspöknek e
családhoz semmi köze. V. ö. Szentmiklósi és Óvári gróf Pongrácz-család
levéltára; Hunfalvy, Az oláhok története (II. 75-83); Teleki-család okirattára.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|