Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Leslie... ----

Magyar Magyar Német Német
Leslie... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Leslie

1. György Dunlop, angol festő, L. Károly Róbert fia, szül. Londonban 1835 jul. 2. Finom, költői, bájos képeket fest. A fiatal asszony látogatása a nevelő-intézetben, Leányok a zöldben, Leányok a tengerparton stb., valamennyi képe az ártatlan női szépséget dicsőíti. Szinezése teljesen megfelel fölfogásának: finom, világos, szinte szintelen.

2. L. János sir, angol fizikus és matematikus, szül. Largo faluban (Fifeshire, Skócia) 1766 ápr. 16., megh. Coatesban (Largo mellett) 1832 nov. 3. Minthogy több helyen nevelő volt és több utazót, nevezetesen Wedgewood Tamást elkisérte utazásaiban, Európának nagy részét és Észak-Amerikát is beutazta. Azután az edenburgi egyetemen 1805. a matematika, 1819. pedig a fizika tanára lett. L. tagja volt a Royal Societynek. Nevezetesebb munkái: Experimental inquiry into the nature and properties of heat (London 1804); Elements o geometry, geometrical analysis etc. (u. o. 1809); Elements of natural philosophy (u. o. 1823) stb.

3. L.-Károly Róbert, angol festő, szül. Clerkenwellben 1794 okt. 11., megh. Londonban 1859 máj. 5., 1799. Filadelfiában került és ott élt 1811-ig, mikor is Londonba jutott, hol 1813. az akadémia tanítványa lett. 1817. hosszabb utazást tett külföldre, megfordult Párisban, Brüsszelben és Antwerpenben, 1826. a londoni akadémia tagja lett. Művei realisztikusak, eleinte kissé prózaiak, de többnyire egészséges, pompás humoruak. Szinezésükön meglátszik, hogy sikerrel tanulmányozta a nagy hollandi festők műveit. Képeinek tárgyát nagyrészt Shakspere, Cervantes, Fielding, Sterne, Goldsmith és Moliére műveiből merítette. A Sancho Pansa és a hercegasszony címü képe a londoni nemzeti képtárban kevésbbé sikerült mint a londoni Soutth-Kensington muzeumban levő Katalin és Petrucchio, A windsori víg nők, Sir Roger Coverley. A legsikerültebb a Tóbiás bácsit és özvegy Wadmannét ábrázoló képe Fielding Tristram Shandy-je nyomán. Művészettörténeti iratai: The Memoirs of John Constable (London 1845); és Autobiographical recollenttions (u. o. 1860).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is