Lesnyánszky
András, pedagogus, szül. 1795 nov. 30., megh. Nagyváradon
1860 körül. Tanulmányait a Pázmáneumban fejezte be; 1820 novemberében pappá
szenteltetvén, 1821. Csabára ment segédlelkésznek, 1822. Nagyváradon volt a
deficiensek intézetében. 1823. Szilágy-Somlyón s 1824. Vaskón működött mint
segéd- vagy helyettes pap. Ezzel aztán gyakorlati lelkészi pályáját bevégezte.
Önmaga akarta-e így, vagy pedig egészsége vagy egyéb viszonyok hozták ezt
magukkal, nem lehet tudni, annyi bizonyos, hogy ez időtől fogva egész haláláig
Nagyváradon lakott, a fentebb említett intézetben. Önállóan megjelent művei: J.
M. Leonhard Theoretico-practica Introductio in method. catechis. opera et
studio And. Lesny. lat. reddisa (bécs 1820); Vasárnapi evangy. magyarázata
(Nagyvárad 1829, 1-2 köt., ford. Michl Antal után); Didakta és methodika (u. o.
1832); Vasránapi, ünnepi és alkalombeli egyh. beszédek (u. o. 1837, 1-2 köt.);
Keressétek az Isten országát (imádságos könyv Leonhard J. M. után 1856); Jézus
élet tüköre (imádságos könyv, Leonhard J. után 1858).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|