Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Leuchtenber... ----

Magyar Magyar Német Német
Leuchtenber... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Leuchtenberg

-család, rokon az orosz császári családdal, mely (1852 óta) a Romanovszki melléknevet viseli. A család Beauharnais Sándor francia tábornoktól származik, akinek ősei Orléanais tartományban éltek és az 1400 körül élt Beauharnais Vilmostól, Miramion urától származtatták magukat. A L. hercegi címet és méltóságot L. Jenő 1807. kapta.

1. L. Jenő herceg, Eichstätt fejedelme, olasz alkirály, I. Napoleon császár mostoha fia, született Párisban 1781 szept. 3., mint Beauharnais tábornok (l. o.) és a későbbi császárné, Jozefin (l. o.) fia, megh. Münchenben 1824 febr. 21. A katonai pályára lépett és a köztársasági zászló alatt Hoche hadtestében küzdött a Bretagneban. Midőn anyja Bonaparte tábornokhoz nőül ment, ez olaszországi hadjárata közben maga mellé vette mostoha fiát és Egyiptomba is magával vitte. 1804. megtette császári herceggé, 1805-ben pedig olasz alkirállyá. Ebben az évben L. az osztrákok ellen viselt háboruban tünt ki, melynek befejezte után Napoleon Amália Auguszta bajor hercegnővel jegyezte el. 1807. a velencei hercegi címet adományozta neki és az olasz királyság trónörökösévé és utódává fogadta. Az 1809-iki osztrák háboru kitörésekor L. az olaszországi hadtestnek lett fővezére. Eleintén János osztrák főherceggel szemben Fontanafredda és Sacilenél (ápr.) a rövidebbet húzta, de midőn Ferenc császár Jánost hadastól a Duna mellékére hivta vissza, L. lépten-nyomon követte visszavonuló ellenfelét Stiriába és a Rába mentén a Dunáig, hol végre János hadát és az azzal egyesült magyar nemesi inszurrekciót Győrnél legyőzte és szétrobbantotta (jun.). Mig most János főherceg a Duna balpartján indult a Lobau-sziget felé, hogy ott Napoleon megszorult hadseregét erősbítse. Útközben a pozsonyi hídfőt próbálta bevenni és Pozsony és Dévény ősrégi várait rommá lövette. Jókor érkezvén a Lobau-szigetre, Napoleonnal együtt vívta ki a wagrami diadalt. 1810. a császár Dalberg német érsek-primás és kancellár utódává nevezte ki a frankfurti nagyhercegségben. Az 1812-iki orosz hadjáratban a IV. hadtestet vezényelte és a Moszkva mellékén vívott csatákban tünt ki. A visszavonulás és Napoleon meg Murat távozása után (1813 jan.) L. lett az összes németországi csapatok fővezére és Lützen mellett (máj. 2.) ő ragadta ki a diadalt a poroszok kezéből. Napoleon erre Olaszországba küldte, hol L. a szövetségesek ellen, azok tulnyomó ereje dacára, derekasan megállotta helyét. Midőn a császár lemondásáról értesült, Bellegarde osztrák hadvezérrel Schiarivóban fegyverszünetet kötött, melyben Mantivát és Lombardiát az osztrákoknak engedte át. A béke megkötése után Bécsbe ment a kongresszusra; a 100 nap alatt nem játszott szerepet. A kongresszus végkielégítés gyanánt 5 millió frankot szavazott meg neki. L. ezt az összeget apósának, I. Miksa József bajor királynak engedte át, aki ennek fejében 1817. a L.-i grófságot és az eichtätti hercegséget ruházta reá. Egyúttal L. a maga számára a királyi hercegi címet, utódai számára pedig a hercegi címet kapta. Özvegye utóbb Münchenben Thorwaldsentól készített szép síremléket állított neki a Mihály-templom.

2. L. Károly Ágost Jenő Napoleon. L. hercege. L. Jenő herceg legidősb fia, szül. Milanóban 1810 dec. 9., megh. Lissabonban 1835 jan. 26. néhány héttel Maria da Gloria portugál királynővel történt egybekelése után. Ifjabb fia,

3. L. Miksa Jenő József Napoleon, ki bátyja halála után a L. hercegi címet örökölte, született Münchenben 1817 okt. 2., megh. Szt. Pétervárt 1852 nov. 1. I. Miklós cár legidősb leányának, Mária Nikolajevnának hajlamát sikerült megnyerni, akit azután 1839. nőül is vett. E házasságból két leánya született Mária (szül. 1841 okt. 16.), ki 1863 febr. 11. Vilmos badeni hercegnek lett neje; és Eugénia (szül. 1845 ápr. 1.), aki 1868 jan. 19-én Sándor oldenburgi herceghez ment nőül. Azonfelül 4 fia született e házasságból, akik valamennyien a császári felség címet és mint az orosz uralkodói család tagjai a Romanovszki melléknevet viselik. E 4 herceg a következő: 1. Miklós Maximilianovics, L. és Romanovszki hercege, szül. 1843 aug. 4., orosz tábornok, megh. Párisban 1891 jan. 6. - 2. Szergej Maximilianovics, L. és Romanovszki hercege, szül. 1849 dec. 20., II. Sándor cár szárnysegéde, elesett a török háboruban Ruscsuknál 1877 okt. 24. - 3. Jenő Maximilianovics, szül. Szt. Pétervárt 1847 febr. 8., orosz tábornok és a 37-ik hadosztály parancsnoka. Kétszer nősült: első neje Beauharnais Daria Konsztantinovna grófnő volt (megh. 1870 márc. 19.); második neje Szkobelev Zeneide. Első házasságából egy leánya született, aki Kotcsubey herceg neje. - 4. György herceg, szül. Pétervárt 1852 febr. 29., kinek első neje Teréz, oldenburgi hercegnő, 1883. halt el; jelenleg Stana, montenegrói hercegnő a felesége. Első házasságából Sándor herceg született (1881), második nejétől pedig Szergej herceg (1890) és Ilona hercegnő (1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is