Leucin
amidokapronsav. A különféle állati és növényi nedvekben,
főleg a hasnyálmirigyben (pankreasz) előforduló egy alju amidosav; képlete: C6H11O2NH2.
Sokféle módon képződik, igy a fehérjefélék bomlásakor, vagy ha a fehérjeféléket
és a különböző felhámképleteket (szaru, haj, toll stb.) lúgokkal v. savakkal
főzik. A L. fényes, zsíros tapintatu lemezkékben kristályosodik; op. 170°;
óvatos hevítéssel bomlás nélkül szublimálható, de hirtelen fölmelegítve
amilaminra és széndioxidra bomlik. 12°-on 48 sr. vizben oldódik, de forró
borszesz igen nehezen oldja. A különféle előállítási módok szerint kapott L.
különböző optikai tulajdonságokkal bir. Igy p. a szintetikus úton
(brómkapronsavból) kapott L. a poláros fényre nem hat, amig a fehérjefélékből
sósavval készült L. salétromsav hatására leucinsavvá lesz; káliumhidroxiddal
összeolvasztva ammoniak és valeriansavas kálium képződik belőle.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|