Leucin

amidokapronsav. A különféle állati és növényi nedvekben, főleg a hasnyálmirigyben (pankreasz) előforduló egy alju amidosav; képlete: C₆H₁₁O₂NH₂. Sokféle módon képződik, igy a fehérjefélék bomlásakor, vagy ha a fehérjeféléket és a különböző felhámképleteket (szaru, haj, toll stb.) lúgokkal v. savakkal főzik. A L. fényes, zsíros tapintatu lemezkékben kristályosodik; op. 170°; óvatos hevítéssel bomlás nélkül szublimálható, de hirtelen fölmelegítve amilaminra és széndioxidra bomlik. 12°-on 48 sr. vizben oldódik, de forró borszesz igen nehezen oldja. A különféle előállítási módok szerint kapott L. különböző optikai tulajdonságokkal bir. Igy p. a szintetikus úton (brómkapronsavból) kapott L. a poláros fényre nem hat, amig a fehérjefélékből sósavval készült L. salétromsav hatására leucinsavvá lesz; káliumhidroxiddal összeolvasztva ammoniak és valeriansavas kálium képződik belőle.

Forrás: Pallas Nagylexikon