Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Leucit... ----

Magyar Magyar Német Német
Leucit... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Leucit

(ásv.), kálium-aluminium-szilikát (KAlSi2P6), alakilag egyike a legérdekesebb ásványoknak. A Vezuv lávájában igen gyakori nagy, bennőtt, vagy fennőtt kristályokban, melyek ugyszólván tipikus ikozitetraéderek, amiért is a szabályos rendszer ezt a kristályát leucitoédernek is nevezték el. Sokáig kristályát tényleg ikozitetraédernek is tartották (ritkán kombinálva rombdodekaéderrel) és a L. kristályosodását szabályos rendszerbelinek. Gerhard vom Rath (1872) kimutatta, hogy kristályai csak látszólag szabályos rendszerbeliek, igazában négyzetes rendszerbeli kombinációk. A kristályok nem egyes egyének, hanem számtalan vékony lemez iker-összenövései, vagyis a kristály mimetikus (l. Mimézia). A L.-kristály mimetikus voltát ma már egy mineralogus sem tagadja, de mig Rath az ikerlemezeket négyzetesnek tartja, mások rombosnak, sőt egyhajlásunak is veszik. Szürkésfehér vagy sárgásfehér, néha halványpiros szinü, nem hasad, törési lapjain zsírfényü. K. 5,5-6, fs. 2,4-2,5. Lemezei poláros fényben gyenge kettős fénytörésüek, igen jól látszik rajtuk a poliszintettikus összenövés. Nevezetes azonban, hogy vékony lemezei melegítés által elvesztik kettős fénytörő képességüket és ikerösszenövési lemezei sem látszanak. Benne mutatta ki legelőször Klaproth, hogy az ásványban kálitartalom is lehet, addig kálit csakis növényi anyagokban találtak. Savak megbontják, Lényeges elegyrésze a Vezuv lávájának, valamint a rómavidéki láváknak, a Rocca monfina L.-fonolitjának (a legnagyobb kristályokkal), továbbá a Kaisersttuhl (Breisgau) lávájának, a L.-bazaltnak és számos fonolitnak, az utóbbi két kőzetben mikroszkópos kicsinységü; kőzetekben rendesen a földpátot helyettesíti. A Vezuv kitörései alkalmával gyakran esik meg, hogy a kihányt hamuval együtt szabad L.-kristályok kerülnek a felületre. Belsejükben gyakran tartalmaznak szabályos elhelyeződésben zárványokat. Gyakran változik analcimmá, amint hogy általában igen könnyen változik el és sokféle pszeudomorfózisa ismeretes. Könnyű elváltozása magyarázza meg azt, hogy régibb eruptiv kőzetekben miért nem találni. Régebben fehér gránátnak (leukogránát) tartották, innen a L. név. Haüy amfigen-nek nevezte.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is