Léva

(Lewenc), rendezett tanácsu város Bars vmegyében, (1891) 823 házzal és 7400 lak. (közte 6282 magyar, 307 német s 784 tót, hitfelekezet szerint 4777 római katolikus, 317 lágostai evangelikus, 1335 helvét és 966 izraelita). L. a lévai járás szolgabirói hivatalának székhelye, van pénzügyigazgatósága, járásbirósága és adóhivatala, kir. közjegyzősége, pénzügyőrsége, állami állatorvosa, katolikus főgimnáziuma, állami tanítóképző intézete, alsófoku kereskedelmi iskolája, iparostanonciskolája és számos egyesülete, tovább könyvnyomdája, takarék- és hitelintézete, takarékpénztára, ecetgyára, élénk marhakereskedése és borpiaca; asztalos- és szücsipara jelentékeny. Itt jelenik meg a Bars címü hetilap (XV. évfolyam). Van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Határa 2831 ha. Romokban heverő régi várának eredete bizonytalan. A városnak építését IV. Béla király korába helyezik. Későbbi királyok, jelesül Róbert Károly jelentékenyen megerősítették és több századik kulcsa volt a vidéknek, mely eleinte az ősrégi itt székelő Lévay-nemzetséget uralta, de később e nemesi család kihaltával Balassa Menyhért kezébe került, ki egykép sanyargatta a törököt és körüllévő jobbágyfalvakat és oly rabló kalandokkal látogatta az országot, hogy I. Ferdinánd Castaldót küldötte ellene, ki tulnyomó haderejével Balassának összes várait elfoglalta és L.-át a király részére megtartotta, ki azt azután később Dobó Istvánnak ajándékozta. A kurucok és labancok küzdelmei nem egyszer folytak még L. falai alatt; Bocskay István megtámadta és lángba borította a várost, de a várat nem volt képes bevenni. 1663. azonban török kézre került, kiktől már a következő évben Susa gróf vette vissza, 1704. Schlick gróf, a bécsi udvar vezére, itt verte meg Rákóczi egyik hadvezérét, Ocskay Lászlót, de Ocskay még ugyanazon hónapban (november) visszaadta a kölcsönt és L.-t bevette.

[ÁBRA] Léva vára a XVII. században.

Forrás: Pallas Nagylexikon