Levelező lap
(carte postale), rövidebb és kevésbbé kényes természetü
közlemények váltására szolgáló keményebb nyitott papirlap (legfeljebb 9-14 cm.
méretü), melynek előoldala a postai levéljegy s a cím alkalmazására, hátoldala
pedig a közlemény megirására való. A L. kellékeit, elküldési módozatait a
nemzetközi postaegyezmény szabályozza. A L. eszméje ugyan külföldi, de legelső
alkalmazásának érdeme a magyar és osztrák postáé (1869 okt. 1.). Azóta
elterjedt az egész föld kerekségén és forgalma évről-évre rohamosan emelkedik.
A magyar posta szállít évenkint mintegy 50 millió darabot, az egész nemzetközi
L.-forgalom évente másfél milliárd. A L. postai szállítási díja a belföldön
darabonkint 2 krajcár, a nemzetközi forgalomban 5 krajcár. Nemcsak a posta
által kiadott, hanem a magán-ipar útján előállított L.-okat is lehet használni.
Hogy a válaszadás postai költségét a kérdező maga viselhesse, e célra szolgála
válaszos L. A magyar posta hirdetményes L.-okat is ad ki; ezeknek darabja 1
krajcár, de hátlapjuknak csak 2/3-a használható irásbeli közleményre, mert a
többi nyomtatott hirdetményekkel van elfoglalva. L. még Zárt levelező-lap.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|