Leveli békák
(Hylidae), a korongos ujju, farkatlan kétéltüek (Anura)
egyik családja, melyeknek legfőbb jellemvonása, hogy lábujjaik végén kis tapadó
korongocskák vannak s ezeknek segélyével ügyesen tudnak a fákon, sőt még a sima
talajon is mászkálni. Ez időszerint mintegy 13 nemből 122 fajt ismerünk a föld
különböző részeiből. Hazánkban egyetlen faj él: a közönséges leveli béka (Hyla
arborea L.), háta élénk zöldszinü, hasa fehéres ezüstfényü; szivárványhártyája
aranysárga, orrán egy feketés sáv vonulvégig a hátsó lábáig; a vedlés idején,
ami 14 napi időközökben történik, elveszíti élénk szinét; a him torka feketés,
a nőstényé fehérse; hossza 4 cm. Fákon és cserjéken a lombok között él;
rovarokkal táplálkozik, április és májusban a vizben párzik, petéit csomókban
rakja; télire az iszapba vonul. A him hanghólyagja az álla alatt van. Mint
időjóst üvegekben is tartják és legyekkel táplálják.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|