Levéltitok

másnak szóló levél, távirat vagy más lezárt küldemény felbontásának tilalma. Az állampolgároknak igen becses joga, mely jogállamban csakis a törvény által meghatározott esetekben sérthető meg. A bűnvádi eljárások is a L. védelme érdekében a lefoglalást szigorubb feltételekhez kötik. Rendszerint csak a bűtett vagy vétség miatt terhelthez intézett v. tőle származott levelek stb. foglalhatók le. Más esetekben csak akkor van lefoglalásnak helye, ha nyomatékos adatok arra mutatnak, hogy a levelek stb. a bűtettel vagy vétséggel szoros kapcsolatban vannak, s a bűnösség bizonyítékául szolgálhatnak. A hivatalos személyek a lefoglalt levelekből merített tudomást csak a vizsgálat céljaira használhatják fel. Egyéb tekintetben a tartalom reájok nézve hivatali titkot képez. A L. a büntetőjogi védelemben részesül. Büntetőtörvénykönyveink szerint jelesül: a) a posta- és táviróhivatalnok v. szolga, aki a postára ill. táviróra bizott levelet, küldeményt táviratot a törvényben meghatározott eseteken kivül felbontja, visszatartja, megsemmisíti, tartalmát mással közli, v. másnak ily cselekményt megenged, 6 hónapig terjedhető fogházzal és hivatalvesztéssel büntetendő; b) aki másnak szóló levelet, táviratot, lepecsételt iratot jogtalanul febont, v. másnak szóló, habár le nem pecsételt levél v. távirat birtokába helyezi magát oly célból, hogy annak tartalmát megtudja, a sértett fél indítványára 8 napig terjedhető fogházzal és 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig az akként tudomására jutott titkot köözzé teszi, vagy a küldőnek v. a címzettnek károsítására felhasználja, 3 hónapig terjedhető fogházzal és 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Forrás: Pallas Nagylexikon