Libatalp

(növ., libatopp Diószegiéknél, Chenopodium L.), a róla nevezett családnak egy- v. többnyári füve, ritkán félcserjéje, mintegy 50 faja (hazánkban 16), a mérsékelt éghajlat alatt terem. Levele váltakozó, hasítatlan, öblösen fogas vagy karéjos, egész szárnyalt hasábu, virága apró zöld, füzéres v. ágas-bogas helyzetü, szemgyümölcse apró, tojásdad v. csaknem gömbölyü, Fajai leginkább Ázsia és Európa kövér, sós v. gazos földjén alkalmatlan gyomfüvek v. kórók, némelyik azonban tápláló v. officinális. A Ch. Vulvaria L. (büdös vagy kutyalaboda) heverő fű falvak körül, gazos helyen terem. Levele apró, rhombtojásdad, lisztes. Trimetilaminjától olyan szagu, mint a hering poshadt sós leve, sós és undorító ízü, régen az anyaméh görcsei ellen használták, sőt ilyen szagunak is mondják, ezért vulvaria a neve. A Ch. ambrosioides L. (mirhafű) mexikoi egynyári fű, de itt-ott Európában és nálunk is elvadult. Levele visszáját sárgás mirigypor födi. Sajátságos fűszeres szagu, kissé kámforizü. 0,3-1° éteres, borsos mentaszagu és bő sótartalmu olaj lesz belőle. Füve jezsuita tea vagy mexikói teafű (herba Chenopodii ambrosioidis s. botryos Mexicanae) néven officinális, de mint mulékony izgatót idegbaj, bénulás, rángatódzás és mellgörcs ellen ritkán rendelik. A Ch. botrys L. (bárányfark, fürtüs fű, isten kenyere, bajfű, szőllőfű, fodorka, rubianka, ribijankó) szára, mirigyes puhaszőrü, levele öblös, Európa és Ázsia déli részéről többfelé elvadult, nálunk is gyakori, szagáért kertbe is ültetik. Levele meg a szára csúcsa erős fűszeres szagu és ízü, sok éteres olaj van benne, görcs ellen szintén officinális volt, ma csak molyt űznek vele. A Ch. bonus Henricus L. (kenőfű) fiatal hajtását és levelét spinótnak főzik (vad spinót), Német- és Angolországban termesztik, levelével daganatot borogatnak. A nálunk nagyon közönséges Ch. album L. (cigányparéj, ester- vagy östörparéj) és Ch. viride L. mezei kórót K.-Indiában főzeléknek termesztik, erre a célra a németek is gyüjtik. Valamennyi fajból (Ch. hybridum L., pokolvarfű stb.) hamuzsírt lehet előállítani. A Ch. anthelminticum L. (féregmag, jeruzsálemi tölgy) amerikai, többnyári cserjés; erős kellemetlen szagu és keserü fűszeríze van. Szétmorzsolt magvát gyermekgiliszta ellen használják. Némelyik szép termete és csinos lombja kedvéért kerti dísz. Ilyen a Ch. altissimum DC., 2-2,5 m. magas, tornyos termetü, levele keskeny, a Ch. scoparium L. mint az előbbi de kisebb és a Ch. purpurascens Jacq. m.-nél magasabb, levele piroslilával hintett. Chenopodium Quinoa, l. Quinoa (l. még Amnularis).

Forrás: Pallas Nagylexikon