Libetbánya

(Libethen), nagyközség Zólyom vármegye besztercebányai j.-ban (1891) 1779 tót lak., kik jelentékeny kádáripart űznek. Jelentékeny m. kir. vasércbányája és vasgyára van, melyek éves termése 30 000 q vasérc. 10 000 q nyers vas s 3000 q vasöntvény; a munkások száma 170; ezenkivül réz-, nikol- és kobaltércbánya is van itt. Van vasúti megállója, postahivatala és postatakarékpénztára. L. azelőtt szabad királyi város volt; királyi várossá 1382. lett és gazdag aranybányái miatt, melyek azonban tökéletesen kiapadtak, Zsigmondtól, Mátyástól és Ulászlótól, továbbá II. Lajos, I., II. és III. Ferdinándtól s I. Lipóttól különböző kiváltságokat nyert. L. 1876. rendezett tanácsu város lett, újabban nagyközséggé alakult.

Forrás: Pallas Nagylexikon