Libitina

Venusnak ős jelentéséből és tulajdonságaiból folyó ó-itáliai istenség neve, együttesen Venus L., a jókedvnek, a kerteknek, szőllőknek és szüretnek istene, de egyúttal a halálé és holtaké is, azért később Proserpinával is azonosították. Servius Tulliusnak egyik rendelete értelmében minden haláleset alkalmával az ő kápolnájában pénzt kellett elhelyezni. Kápolnája mellett az ottani kézművesektől és kereskedőktől lehetett a temetés pompájához szükséges dolgokat beszerezni. Libitinariusok, temetésrendezők, erre vállalkozók.

Forrás: Pallas Nagylexikon