Licentia
(lat.) a. m. szabadság, engedély, melyet valaki magának
vesz, innen L. concionandi, a prédikálhatás engedélye; L. docendi, engedély
arra, hogy valaki taníthason, különösen pedig egyetemeken fölolvasást tartson;
L. poetica, költői szabadság. Imparlance lat. L. loquendi, az angol jogban a
védelem előterjesztésére nyitva álló idő (time to plead); a biróság által az
ellenfél beleegyezése nélkül engedélyezett halasztás.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|