Lichtenberg-féle ábrák
(elektromos porábrák) Keletkeznek, ha a szigetelő lemezre,
p. gyánta- v. ebonitlapra vezetőn át elektromosságot bocsátunk s a lapot azután
korpafűmag-liszttel, kénvirággal, v. miniumporral behintjük. Ha alapra vezetett
elektromosság pozitiv, a keletkező ábra csillagos szerkezetü, elágazó
sugarakkal, mig a negativ elektromosság esetében kisebb területü, köralaku
foltok keletkeznek. Lichtenberg, ki az ábrákat először észlelte, kis fémcsövet
helyezett a gyántalapra s azon keresztül engedte az elektromos szikrát a lapra.
Az ábra láthatósága onnan van, hogy a por, melyet a lapra hintünk, a rázás folytán
elektromos lesz és a gyántalap azon részeire rakódik, melyek vele ellenkező
elektromosságuka. A kénpor vászonzacskóból kizárva, negativ, a minium pozitiv
elektromosságuvá lesz s ha a két anyag keverékét hintjük a lapra, sárga és
vörös árnyalatu rajzok keletkeznek. A L.-féle ábrák előállítását Antolik Károly
nagy tökéletességre vitte az által, hogy az egyik oldalon ónlemezzel bevont
üveglapra két fémcsúcson át lejdai palackot sütött ki s a lapra azután
kénminiumpor keverékét hintette. Gothard Jenő fotográfiai száraz lemezeken
idézett elő igen szép rajzokat. (V. o. Természettudományi Közlöny 1882. és
1888-ik évfolyamát.) Az ábrák keletkezését a vezeték körüli levegő sajátságos
mozgásából magyarázzák. V. ö. Kuhn, Über die Lichtenbergischen Figuren.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|