Liebmann Mór
Orvos, szül. Györkén (Abaúj) 1843. Orvosi tanulmányait
a budapesti egyetemen végezte. Orvosi oklevelét 1869., a szülészmesterit 1872.
a budapesti, s a sebészeti oklevelet 1873. a bécsi egyetemen nyerte el. 1870. a
szt. Rókushoz tartozó barakkórházban mint segédorvos nyert alkalmazást s 1871.
alorvosnak nevezték ki a szülészeti és nőgyógyászati osztályra. Utóbbi
minőségben 1872. a budapesti orvostanári kar által adományozott Schordan-féle
utazással ösztöndíjjal külföldre utazott (Bécs, München, Páris, Heidelberg,
Würzburg stb.) a szülészet és nőgyógyászat tanulmányozása céljából. Külföldről
visszatérve, Diescher tanár vezetése alatt álló szülészeti kórodára gyakornokká
és 1874 okt. 1. Kézmárszky tanár mellé szüléskórodai tanársegéddé nevezték ki.
1878. a szülészeti műtéttanból magántanárrá képesítették. 1883. a szülészeti
műtéttanból magántanárrá képesítették. 1883. a budapesti poliklinikán a
nőgyógyászati osztálynak rendelő főorvosává választatott, mely minőségben
jelenleg is működik. Szakdolgozatai közül nevezetesebbek: Adatok a művi
koraszülés előidézéséhez (O. H. 1873); Végbélhüvelysipoly műtétének egy esete
(O. H. 1873); A szűzőr (hymen) minősége szülés előtt és szülés után (O. H.
1876); A szülés alatt létrejött gátrepedésekről (O. H. 1876); A fogóműtét
javalatai és feltételeinek kérdéséhez (O. H. 1877); Idegen test (lúdtoll)
eltávolítása a méhürből (O. H. 1879); Méhelzáródás nehéz szülés után (O. H.
1881); A gyermekágyi láz prophylaxisának kérdéséhez (O. H. 1883); A méh- és hüvelyelőesés
kulliparáknál (Gyógyászat 1894); A méhnyak okozta szülési akadályok ismeretéhez
(O. H. 1894).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|