Liechtenstein
szuverén hercegség Vorarlberg, Graubünden és St. gallen
kantonok közt, amely utóbbitól a Rajna választja el, 159 km2
területtel, (1891) 9434, 1 km2-re 59 lak., Vaduz (l. o.) fővárossal.
A Rajna völgyén kivül hegyek, a Retikon kiágazásai takarják, a legmagasabb
csúcs a Naaf-kopf (2574 m.), nyugaton van a Három-testvér-hegy (2108 m.) és
Vorarlberg határán az Ochsenkopf (2283 m.). Folyói a Rajna és a Samina. Az
éghajlat mérsékelt. Földmivelés, szőllő-termelés és állattenyésztés a
főfoglalkozás; a jelentékenyebb iparág a pamutfonás és szövés meg a fafaragás.
L. 1723. emeltetett hercegségre. 1886-ig a német szövetségnek volt tagja és 55
katonát tartozott kiállítani. Ezóta azonban sem Németországhoz, sem Ausztriához
nem tartozik, bár ez utóbbival szorosabb kapcsolatban áll. Az 1862 szept.
26-iki alkotmány szerint, amely 1878 febr. 19-én módosíttatott, L. alkotmányos
és örökös monárkia. A törvényhozó hatalmát a herceg gyakorolja az
országgyüléssel, amely 15 (3 kinevezett, 12 négy évre közvetett úton
választott) tagból áll és évenként egyszer Vaduzban összeül. A legfőbb
közigazgatási hatóság a hercegi udvari kancellária Bécsben; ennek van
alárendelve a vaduzi hercegi helytartó. 1884 jan. 19. óta igazságügyi
kérdésekben végleges itéletet az innsbrucki főtörvényszék hoz. 1892. a bevételvolt
218 175, a kiadás 219 851, az államadósság pedig 17 500 frt. Katonaság nincs.
Egyházi tekintetben Chur püspökének van alárendelve. A postaintézeteket
Ausztria kezeli. V. ö. Umlauft, Das Fürstenthum L., geogr., hist. u. turistisch
geschildert (Bécs 1891).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|