Liegnitz
1. porosz közigazgatási kerület Cseh- és Szászország közt,
13 608 km2 területtel, (1890) 1 047 405 lak., az egykori L., Jauer,
Schweidnitz, Glogau, Sagan hercegségekből és Felső-Luzsica egy részéből
alakult. Járásai:
A járás neve
|
Területe km2-ben
|
Lakóinak száma
|
Grünberg
|
857
|
53 887
|
Freistadt
|
876
|
52 598
|
Sagan
|
1111
|
56 103
|
Sprottau
|
730
|
36 759
|
Glogau
|
935
|
74 518
|
Lüben
|
630
|
33 029
|
Bunzlau
|
1041
|
61 024
|
Goldberg-Hainau
|
609
|
50 072
|
Liegnitz (város)
|
16,8
|
46 874
|
Jauer
|
328
|
34 992
|
Schönau
|
348
|
24 081
|
Bolkenhain
|
359
|
31 255
|
Landeshut
|
397
|
48 831
|
Hirschberg
|
598
|
70 197
|
Löwenberg
|
751
|
61 565
|
Lauban
|
519
|
68 235
|
Görlitz (város)
|
17,8
|
62 135
|
Rothenburg
|
1125
|
51 718
|
Hoyerswerda
|
868
|
33 673
|
2. L. az ugyanily nevü porosz kerület fővárosa a
Schwarzwasser és Katzbach összefolyásánál, több vasúti vonal mellett, (1890) 46
874 lak., posztó-, bőr-, dohány-, gép-, zongora-, kalap-, kocsigyártással és
nagy zöldségtermeléssel, régiségtárral, hülyék intézetével; több közép- és
népiskolával. Kiválóbb épületei: a királyi kastély; a városháza; a katol.
templom az egykori piaszt-hercegek kriptájával; továbbá van Nagy Frigyesnek
emlékszobra és az 1870-71. eleett harcosok emléke. 1164-től kezdve L. az
ugyanily nevü hercegségnek volt székhelye. 1675., midőn a piaszthercegek férfi
ága kihalt, Ausztria a várost és a hercegséget elfoglalta. 1634 máj. 13. az
Arnim vezérelte szászok itt Colloredo császári vezéren győzelmet arattak. 1740.
a várost elfoglalták a poroszok. 1760 aug. 15. Nagy Frigyes itt győzte le
Laudon osztrák vezért. V. ö. Schuchard, Die Stadt L. (1868); Jander, Führer für
L. (1888).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|