Lienbacher

György, osztrák jogtudós és politikus, született Kuchlban (Salzburg) 1822 ápr. 18. Jogot végzett és az államügyészi pályán működött több osztrák városban, 1854-59. Pesten is. 1859-ben Bécsbe hivták az igazságügyi minisztériumba, hol több rendbeli törvényjavaslatot dolgozott ki és utoljára (1880 óta) a legfőbb törvényszéknél volt alkalmazva. 1887. nyugalomba vonult és az udvari tanácsosi címet kapta. Politikai pályája azonban csak most kezdődött igazában, nemcsak a salzburgi tartománygyülésen, hanem a birodalmi gyülésen is. Ő volt a német klerikális pártnak lelke és szónoka és éveken át esküdt ellensége a szabadelvüeknek. De mert a cseh kiegyezésnek és a Taaffe által folytatott federalisztikus politikának nem volt barátja, meghasonlott kleri-kális barátjaival és egy ideig egy párthoz sem tartozott. Megesett, hogy ő, aki államügyész korábana hirlapok tömeges elkobzásában lelte kedvét, most a sajtó- és a gyülekezési szabadság kérdéseiben a szabadelvüekkel szavazott. 1887. agrárius klubot alapított, melynek tagjai különösen az alpesi pórnép gazdasági viszonyainak javítását irták zászlójukra. L. a Reichsgericht élethossziglani tagja és a salzburgi tartományi gazdasági egyesület elnöke. Jogi munkái közül említendők: Die Pressfreiheit (névtelenül megjelent Bécsben 1861); Histor.-genetische Erläuterungen des österr. Pressgesetzes (1868): Das österr. Polizei-strafrecht (1880); Praktische Erläuterungen des österr. Pressgesetzes (1868); kiadta továbbá a Die öffentliche Sicherheit c. rendőri közlönyt és most is szerkeszti a Salzburgban megjelenő Der Volksfreund címü politikai hetilapot.

Forrás: Pallas Nagylexikon