Liezen-Mayer Sándor
Kiváló történeti festő és illusztrátor, szül. Győrött
1839 január 24. Tehetős szülei, a reáliskola bevégzése után nem
kényszerítették, hogy vonzalmával ellenkező kenyérpályára adja magát, hanem
nagybátyja, a finom ízlésü Edl Tivadar pozsonyi birtokos óhajtására Bécsbe
küldték, hogy az ottani képzőművészeti akadémiában képezze festővé magát. Csak
másfél évig maradt ott, s aztán Münchenbe ment, melynek akadémiája éppen ezen
időtájon európai hirnévre emelkedett. Ott eleinte Hiltensberger és Anschütz
tanítványa volt, de 1862. már Piloty iskolájába jutott, kinek iránya nagy
hatással volt a fejlődésére. 1865. megnyerte a müncheni akadémia által két
vázlatra hirdetett pályázatot, sőt a vázlatok egyikének: Thüringi Erzsébet
szentté avatásának elkészítésére megbizást is kapott. A képpel 1867. készült el
s ugyanekkor befejezett egy másik festményt is, mely hivatva volt arra, hogy
L.-t a legelőbbkelő festők sorába meleje. «Mária Terézia királyasszony egy
szegény beteg nő gyermekét szoptatja» volt tárgya az új képnek, mely szabad ég
alatt mutatja be a fiatal és bájos királyasszonyt. E kép sikere után
elhalmozták megrendelésekkel; egymásután festette a müncheni népszinház
függönyét s a Stiglicz báró palotájában látható vadász-jelenetet, mely, mint
dekorativ munka, a németalföldi stil legszerencsésebb újabb termékei közé
tartozik. E nagyobb alkotások közben arra is talált időt, hogy arcképeket
fessen s 1870-ben a magyar király képmásának elkészítésére is őt hivták meg
Bécsbe. 1872. egy amerikai nővel lépett házasságra s a boldog családi tűzhely
mellett ismét nagyobb kompoziciókkal foglalkozott. Templomból kilépő Margitja,
Imogen és Jachimója, s Erzsébet, Anglia királynéja, amint Stuart Mária halálos
itéletét aláirja, az új korszaknak első termékei. Ezek közül Margit ugyszólván
előkészület volt a Faust-ciklushoz, mellyel 1876-ban a müncheni művészvilágot
valóságos lázas izgatottságba ejtette, s a felső illusztrátorok között vívott
ki helyet. A Faust-kartonok után Schiller Harangjához készített rajzokkal
keltett feltünést az 1878-iki müncheni egyetemes kiállításon. Ezek terelték
feléje a württembergi kormány érdeklődését és szerezték meg számára az
igazgatói állást a düsseldorfi képzőművészeti akadémiánál. Düsseldorfi
tartózkodásának legértékesebb terméke Magyarországi Szent Erzsébet címü nagyobb
méretü festménye, melyet a magyar képzőművészeti társulat rendelt meg nála a
muzeum modern gyüjteménye számára. L. nem tudta feledni Münchent, első
diadalainak szinhelyét, s már 1882. visszaköltözött a bajor fővárosba, hol most
is él s nagy tevékenységet fejt ki mint a festészeti akadémia tanára.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|