Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ligeti... ----

Magyar Magyar Német Német
Ligeti... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ligeti

Antal, az idealisztikus irányu tájképfestészet egyik kiváló képviselője, szül. Nagy-Károlyban 1823., megh. Budapesten 1890 jan. 5. Szülői a kereskedői pályára szánták, de a művészet szeretete oly erős volt benne, hogy lemondott a biztos életpálya minden kényelméről és 1845. Olaszországba utazott itthon szerzett tanulmányait folytatni és tökéletesíteni. Leutazott egész Nápolyig, hosszabb időt töltvén különösen Firenzben, hol Markó Károly nagy befolyással volt ízlésének fejlesztésére. Markó hatása meg is látszott minden munkáján, mert L. is azok közé a művészek közé tartozott, kik idealizálva, ugyszólván vasárnapi díszben szeretik ábrázolni a természetet. L. 1848. tért vissza hazájába, hol midaddig arcképfestéssel volt kénytelen foglalkozni, mig Károlyi István gróf fölismerte szép tehetségét, pártfogása alá vette s a fóthi kastélyban gond nélküli életet biztosított neki. Ugyancsak a Károlyi gróf költségén 1855-ben hosszabb utazást tett Keleten; bejárta Egyiptomot, Palesztinát, a Libanont, Damaszkust, Ciprust, Rodust, a görög szigeteket, Maltát, Sziciliát s végre negyedfélévi vándorlás után a legszebb vázlatok gazdag gyüjteményével tért vissza Fóthra, pártfogójához. Képeit, melyek a vázlatok után készültek, nagy tetszéssel fogadta a magyar közönség s L. csakhamar olyan kedvező körülmények közé jutott, hogy lakását 1861. minden habozás nélkül áttehette Pestre, s teljes odaadással élhetett művészetének. Egész sorát festette meg a keleti nap mindent bearanyozó fényében ragyogó tájképeknek s ezt amodort alkalmazta - keveseb szerencsével - azokon a festményein is, melyeket egyes magyar vidékekről készített. Nevezetesebb tájképei: Taormina, Girgenti, a Cédrus-erdő, Sharai puszta, Bethlehem, Nazareth, Régi sírok a Libanon hegyén, Mar-Saba kolostor a Kidron völgyében, Budapest, Visegrád, a Fertő tava, Dévény vára. L.-t a nemzeti muzeumban 1868-ban a képtár őrévé nevezték ki. Hátrahagyott kész képeit, vázlatait és tanulmányait a Képzőművészeti Társulat állította ki s ebben a kiállításban különös érdeklődést keltettek a festési modorával ellenkező naturalisztikus felfogásról tanuskodó kézi rajzok. Sírjára Donáth Gyula mintázott szép emléket.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is