Liguori
Alfonz Mária, a redemptoristák vagy ligorianusok rendjének
alapítója, született Nápolyban 1696. előkelő, nemes szülőktől, meghalt
Noceraban 1787 aug. 1. Kezdetben jogot, később teologiát tanult. 1726. pappá
szentelték s mint ilyen alapította társulatát (Congregazione del San
Redentore), mely fő feladatául a tudatlan nép lelki gondozását s oktatását
tűzte maga elé. E rendet XIV. Benedek pápa erősítette meg 1749. Első főnöke
(rector major) maga a rendalapító lett, ki hivatalát akkor is megtartotta,
midőn XIII. Kelemen parancsából a Sta Agata Gothi-i egyházmegye kormányzatát
átvette 1762-1775. Miután felvirágoztatta megyéjét, lemondott állásáról s
kolostorba vonult. XVI. Gergely pápa 1839 május 26-án a szentek közé iktatta,
IX. Pius pápa pedig 1871 március 23. az egyháztanítók (doctor ecclesiae) sorába
emelte. Művei között korszakalkotó Theologia Moralisa (Nápoly 1753). További
művei: Instruzione e pratica per li confessori (1757; latinul Homo apostolicus,
1759); il confessore diretto per le confessioni della gente di campagna (1763);
Instruzioni al popolo sopra i precetti del decalogo (1767) és sok más
számtalan. Művei németül Regensburgban (1842-50) jelentke meg 31 kötetben.
Életrajzát Jeaucard (Regensburg 1857) s Gisler (Einsiedeln 1887) és mások irták
meg. V. ö. Liguori Szt. Alfonz látogatásai a legméltóságosabb oltári szentség
és bold. szűznél (Pest 1861); Kálváriajárás (magyarítá J. F., u. o. 1861).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|