Liguria

ókori ország, melynek kiterjedése különféle népvándorlási mozgalmak következtében hol tágult, hol szűkült, de Augustus császár idejében hivatalosan a következő határok özt terjeszkedett: északon a Padus (Po); Keleten ill. délkeleten a Macra folyó és a tulajdonképi Itália; nyugaton a Varus, a Tengeri-Alpok és Gallia; délen a Liguri-öbök. L.-nak ezen hivatalos térképe tehát megfelel a mai Nizzának. Genovának, Piemont déli, Parma és Piacenza nyugati részének. Ezen a területen, mely tulnyomólag hegyes volt és melynek lapályain is nagy mocsarak terjeszkedtek, a hosszuhaju ligurok (Ligures comati vagy capillati) laktak; hatalmas őserejü, baromtenyésztő nép, melynek őshazája magában foglalta a Tengeri-Alpok és Apenninek közt levő területet Masiliától Pisáig. A néprajzkutatói hol tiszta keltáknak tekintik és a helvétek legközelebi rokonainak, hol keverék népnek, melyben összeolvadt a nem-árja őslakók törzse a bevándorolt keltákkal és italikusokkal. Mint ilyen hatalmas és nagy területen lakó nép nagyon magukra vonták az ókori földrajzirók figyelmét, annyira, hogy Eratosthenes Európának egész nyugati félszigetét róluk nevezte el. Eredetileg csak kisebb helységekben és jellemzetes váracsaikban laktak, mely váracsok körül egy-egy törzs csoportosult. Ilyen törzsek voltak (latinosított nevük szerint idézve): Vediantii (Monaco tájékán), Intemelii (vintimiglia körül), Ingauni (Albenga), Genuates (Genova), Taurini (Torino), Statielli (Polenza körül). Kr. e. 280. kezdődött a keménynyaku ligurok leküzdése a rómaiak részéről, amely azonban elhúzódott Kr. e. 14-ig. - A mai L. Olaszország ÉNy-i részének egy vidéke az Apenninek és Földközi-tenger közt; a Genovai-öböl körül Franciaország határától a Speziai-öbölig nyulik, 5282 km² területtel, (1881) 899 322 lak. Jelenleg Porto-Maurizio és Genova (l. e. címeket) tartományok közt oszlik meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon