Liktorok

(lictores), a római magasabb magistratusok - a királyok, diktátorok, konzulok és pretorok - mellészolgálattételre és díszkiséretül rendelt szolgák. A diktátornak 24, a konzulnak 12, a pretornak 2, bizonyos esetekben 6 ill. 5 liktor járt. Az volt a dolguk, hogy hosszu sorban a magasrangu hivatalnok előtt mentek, a járókelőket a tisztelgésre felhivták, szükség esetén helyet csináltak, a hivatalnok parancsára a bűnöst elfogták s a reá kiszabott büntetést végrehajtották. Jelvényük az u. m. fasces, (l. o.); háboruban, amidőn a hivatalnokot az élet és halál joga illette, fejsze (secures) is.

Forrás: Pallas Nagylexikon