Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lille... ----

Magyar Magyar Német Német
Lille... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lille

(ejtsd: lil). Nord francia département fővárosa és első rendü erősség a Deule csatornázott ágaitól öntözött termékeny síkságon, 11 km.-nyire a belga határtól, 7 vasúti vonal találkozásánál, (1891) Loos és La Madeleine külvárosát is beleszámítva 218 824 lak. L. a francia iparos városok között az első helyek egyikét foglalja el; legjelentékenyebb a len- és kenderipar, mellyel mintegy 80 gyár foglalkozik, mintegy 6000 munkást foglalkoztatván; csak a vászoncérnafonás hanyatlott alá és mig azelőtt 15 000 munkást foglalkoztatott, ma alig kiván többet 3000-nél. Nagyon jelentékeny a pamutipar is, mintegy 60 gyárral; a tüllkészítés már alig foglalkoztat 2000 munkást: ellenben jelentékeny a fehérítők és kelmefestők; olajpréselő és finomító gyár van 20; a gép- és vasgyárak számosak; vannak még szesz-, cukor-, cikoria-, szappan-, papir-, lakkgyárai és mesterséges virágokat előállító műhelyei. A forgalom igen jelentékeny a saját termelésü gyártmányaiban, kávéban, vajban, szénben stb. A forgalom előmozdítására igen jelentékeny hatással vannak a Deule csatornái. L. tudományos és kulturális intézetekben gazdag; ilyenek: a kat. egyetem 5 fakultással és 56 docenssel, az állami egyetem 4 fakultással, 78 docenssel és 1118 hallgatóval: a festő- és rajziskola; a zenekonzervatorium; történelmi, meteorologiai bizottság, földrajzi, természettudományi, műépítői és orvosi társaság; különösen érdekesek a muzeumai; a képtárban a legkiválóbb flamand mesterek (Van Dyck, Jordaens, Rubens, Stuerbouts stb.) vannak képviselve; a Vicar-muzeumban az olasz festőktől megbecsülhetetlen rajzok, a többi közt Rafaeltól is láthatók; a 75 000 kötetből álló könyvtárnak nincsenek különös érdekességei. Az újabb részeiben széles, régibb részeiben szűkebb utcákból álló L. legjelentékenyebb épületei: az 1855. megkezdett Notre-Dame de la Treille székesegyház; a XIII. századból való szt. Móric-templom, amelynek homlokzata egészen modern. A profán épületek közt a kiválóbbak: a III. Napoleon idejében épült prefektura, a városháza, ez a Ribour-palotának, a flandriai grófok egykori palotájának helyén áll, amelynek egyik termét máig is megőrizték érdekes fafaragványaival; továbbá a Julien Destré tervei szerint készített börze, amelynek homlokzata előtt az 1792-iki győzelem elékére felállított szobor áll. L. az újabban épített erősségei által elsőrendü vár lett, amelynek külső kerülete 80 km. É-onvannak Ver-Galant és Bondues, Ny-on Premesques és Englos (5-6 km.-nyire), K-en a Mons-en-Baroeul erőd és a Camp francais ágyuüteg. L. nem nagyon régi város. A Deule két ága között épült először az Ile nevü vára a flandriai grófoknak és e körül keletkezett a város, amelyet 1030. erősítettek meg. A flandriai grófok birtokából 1383. a burgundiai grófok birtokába került és Jó Fülöp székhelyévé tette; Burgundiával együtt ezután a Habsburgoké lett. 1667. XIV. Lajos elfoglalta és Vauban által megerősítette; 1708. Eugen szavójai herceg a franciáktól ismét elfoglalta, de az utrechti béke nekik ismét visszaadta. 1792. az osztrákok sikertelenül ostromolták. 1802. lett Nord département fővárosává. V. ö. Van Hende, Hist, de L. (1875).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is