Lima

1. az ugyanily nevü departamentónak és Peru D.-amerikai köztársaságnak fővárosa és érseki székehly, a Rimac mindkét, de különösen a balpartján, 10 km.-nyire a torkolatától, vasút mellett, 156 m. magasban, (1891) 103 556 lakossal, köztük 1/3-nál több fehérbörü, kreol és idegen, 1/10 néger, a többi indus és korcs; az 1551-ben V. Károly császártól alapított egyetemmel (Universidad de San Marcos), amelynek jogi, orvosi, politikai, teologiai és természettudományi fakultása van; 1874. alapított bányász- és mérnöki főiskolával, amelynek jó gyüjteményei és laboratoriumai vannak; katonai és bábaiskolával; nyilvános könyvtárral; nemzeti muzeummal perui régisek és természetrajzi gyüjtemények számára és egy földrajzi társasággal; továbbá különböző jótékonysági intézetekkel. Az ipar jelentéktelen; kikötőül Callao szolgál. L. nagyobbára egyenes, egymást deékszögben metsző utcákból áll, amelyeket nagyobbára 2 emeletes, balkonos, sártéglákból épített házak szegélyeznek. Egykori körfalai helyén sétaterek vannak. 33 tere közül a jelentékenyebbek: a Plaza Mayor, amelyen áll a székesegyház és egy pompás bronzkút; a Plaza de Bolivar a Libertador lovas bronzszobrával; a Paseo de la Exposicion állatkertel és az Amerikát fölfedező Kolumbus márványszobrával és a Paseo de los Descalzos. A rimacon egy régi kőhíd és egy modern vasúti híd vezet át. A 67 temploma és kápolnája közül a legjelentékenyebbek: a székesegyház Murillo egy Veronikájával: a szt. Ferenc-templom kék faience- és freskódíszítésekkel; a Mercedes- és a szt. Ágoston-templom. A jelentékenyebb profán épületek: az egyetem, a Penitenciaria 350 fogolyra, a pénzverő, az országház stb. L.-t 1535. Pizarro Ferenc alapította, Ciudad de los Reyes néven. 1545. lett érseki székhellyé. A gyakori földrengések közül a legnagyobb pusztítást az 1746-iki okozta, midőn 60 000 főből álló lakossága közül 5000 pusztult el. 1881. 3 napi harc uátn a chileiek foglalták el. V. ö. Middendorf, Peru. I. (1894). - 2. L., Allen county székhelye Ohio É.-amerikai államban, 122 km.-nyire Columbustól, az ottawa és több vasúti vonal mellett, (1890) 15 981 lakossal, vaggon-, papir-, dinamit-, gépgyártással, petroleumfinomítókkal.

Forrás: Pallas Nagylexikon