Limoges
(ejtsd: limózs), Haute-Vienne francia département, L. járás
és egy püspök székhelye, a Vienne jobbpartján, vasút mellett, (1891) 72 697
lakossal, igen jelentékeny porcellángyárakkal, amelyek több mint 5000 munkást
foglalkoztatnak és évenként 20-22 millió frank árut termelnek; cipőgyártással,
továbbá posztószövéssel, pamutiparral, szesz- és bőrgyárakkal. A középkorban
virágzó zománcipar (l. Limogesi zománc) teljesen megszünt. Saját ipartermékein
kivül élénk kereskedést űz fával és italokkal. L.-nak közép- és népiskoláin
kivül van orvosi előkészítő- és felsőbb rajziskolája; keramia és archeologiai
muzeuma nyilvános könyvtára (35 000 kötet); 1759. alapított természettudományi,
1845-ben alapított régészeti és történelmi meg orvosi társulata. L. részben
hegyen épült; bár sokat tettek szépítésére, régibb részeiben a szűk utcák
gyakoriak; ellenben az újabb részek tágasak; ezek középpontja a Place Jourdan,
amelyet Jourdan marsal szobra díszít. A régibb városrészek kiválóbb emlékei a
Saint Étienne-híd, mely a XIII. század óta változatlanul áll, a gót
székesegyháza régi üvegfestményekkel, gazdag gót síremlékekkel és XVII.
századbeli emailmunkákkal és szép muzeuma. L. a római Augustoritum volt és a
III. században vette föl a kereszténységet. 1370. a Fekete herceg dúlta föl. V.
ö. L. et ses environs. (1885).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|