Limoges

(ejtsd: limózs), Haute-Vienne francia département, L. járás és egy püspök székhelye, a Vienne jobbpartján, vasút mellett, (1891) 72 697 lakossal, igen jelentékeny porcellángyárakkal, amelyek több mint 5000 munkást foglalkoztatnak és évenként 20-22 millió frank árut termelnek; cipőgyártással, továbbá posztószövéssel, pamutiparral, szesz- és bőrgyárakkal. A középkorban virágzó zománcipar (l. Limogesi zománc) teljesen megszünt. Saját ipartermékein kivül élénk kereskedést űz fával és italokkal. L.-nak közép- és népiskoláin kivül van orvosi előkészítő- és felsőbb rajziskolája; keramia és archeologiai muzeuma nyilvános könyvtára (35 000 kötet); 1759. alapított természettudományi, 1845-ben alapított régészeti és történelmi meg orvosi társulata. L. részben hegyen épült; bár sokat tettek szépítésére, régibb részeiben a szűk utcák gyakoriak; ellenben az újabb részek tágasak; ezek középpontja a Place Jourdan, amelyet Jourdan marsal szobra díszít. A régibb városrészek kiválóbb emlékei a Saint Étienne-híd, mely a XIII. század óta változatlanul áll, a gót székesegyháza régi üvegfestményekkel, gazdag gót síremlékekkel és XVII. századbeli emailmunkákkal és szép muzeuma. L. a római Augustoritum volt és a III. században vette föl a kereszténységet. 1370. a Fekete herceg dúlta föl. V. ö. L. et ses environs. (1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon