Lindenau

Bernát Agost, szász államférfiu és csillagász, szül. Pohlhofban 1779 jun. 11., megh. Altenburgban 1854 máj. 12. Lipcsében jogot tanult, aztán az altenburgi Kammerkollegiumba lépett s nemsokára Zach báró munkatársa lett a gothai csillagvizsgálóban, melynek 1804. ideiglenes igazgatója is volt, mig végre 1808. állandóan véglegesítették. 1814. Párisba ment, mint a weimari nagyherceg főhadsegéde. 1817. kamarai alelnök, 1820. miniszter és titkos tanácsos lett Szász-Gotha-Altenburgban. Az utolsó nagyherceg halála után 1825. egyedül igazgatta a hercegséget, s aztán 1826. szász királyi szolgálatba lépett át, hol 1830. kabinetminiszter, a következő évben miniszterelnök és belügyminiszter lett. Főérdemei, hogy a városok közigazgatását szabadelvü, független alapokra fektette, s hogy megalapította a földjáradék-bankot. 1834-ig volt belügyminiszer, 1843. pedig, miután sokáig hasztalan küzdött a konzervativ nemesség ellen, végleg visszavonult a politikától. Élete utolsó éveiben rendezte nagybecsü műkincs-gyüjteményét, melyet könyvtárával együtt az országra hagyott. Tudományos iratai közül említendők: Tabulae Mortis (Gotha 1810); Tabulae Veneris (Eisenberg 1811); Gesch. der Sternkunde im ersten Jahrzehnt des 19. Jahrh. (Gotha 1811); Investigatio nova orbitae a Mercurio circa solem descriptae (u. o. 1813). Folytatta továbbá Zach folyóiratát: Monatl. Corresp. der Erd- u. Himmelskunde (u. o. 1800-13) s Bohnenbergerrel együtt kiadta Zeitschrift für Astronomie und verwandte Wissenschaften (Tübinga 1816-18).

Forrás: Pallas Nagylexikon