Linz
Felső-Ausztria fővárosa és püspöki székhely a Duna
jobbpartján, amelyen át Urfahrba 280 m. hosszu vashíd visz át, vasút mellett,
(1890) 47 685 lak., nagy dohánygyárral (1000 munkás), hajó-, sör-, gép-,
lámpa-, gyufa-, bőr-, ecet-, likőr- és szódavizgyártással, vasöntéssel; a Dunán
élénk forgalommal. A Ferenc József-téren 26 m. magas, 1723. felállított
Szentháromság-szobor áll. A régi székesegyház 1669-82. barokk ízlésben épült,
belül stucco- és márványdíszítésekkel; egyéb templomok: gót ízlésben a Mária
fogantatásáról elnevezett templom és a Kapucinus-templom Montecuccoli sírjával;
a Kaplanhofstrasseban áll a Franciscco Carolinum nevü muzeum. Spizt Bruno
tervei szerint késő renaissance-stilusban készült, benne régiségeket és
történelmi érdekességeket őriznek. Egyéb jelentékenyebb épületek: egy régi
kastély. 1851 óta kaszárnya; az országház; a püspöki palota; a nyilvános
könyvtár (32 000 kötet, 500 incunabulum); a siketnémák intézete. Egy nagyobb
parkja is van, a Volksgarten. L. már a rómaiak idejében táborhely (Lentia)
volt; ebből keletkezett lassanként a város, amelyet már 799. említenek az
okiratok. 1324. városi jogokat kapott. 1626. a föllázadt parasztok Fadinger
István vezérlete alatt sikertelenül ostromolták. 1741. a bajorok elfoglalták.
V. ö. Hiptmair, Gesch des Bistums L. (1885); Zöhrer, L. a. d. Donau.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|