Lipcse

1. L. (Lipsa), kisközség Máramaros vármegye huszti j.-ban, (1881) 2228 rutén és német lak., postával - 2. Német-L. (Nemecka-lupca), nagyközség Liptó vármegye liptó-szentmiklósi j.-ban, (1891) 2234 tót lakossal, takarékpénztárral, postahivatallal és postatakarékpénztárral, élénk kádiparral, műfürésszel. Hozzátartozik Zselezno (l. o.) fürdő és Magurka bányatelep. A községet állítólag Lipcséből átutazó vásáros szászok alapították a XIII. sz.-ban, kik különböző kiváltságokat, közte bányajogot kaptak; lakói teljesen eltótosodtak. - 3. Zólyom-L. (Tót-Lipcse), nagyközség Zólyom vmegye besztercebányai j.-ban, (1891) 1359 tót lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. L. élénk késes-, kádár- és asztalos-ipart űz; van itt továbbá papirmalom, ipartestület és ipariskola. Közelében van a még ma is használható állapotban lévő ősrégi lipcsei vár, hajdan Wesselényi Ferenc nádor birtoka, melyben, egy ajtó feliratáról (Maria regina, 1531) itélve, lakott János királyunk özvegye. 1606. ennek védelmében Sirok György, Grácz Mátyás, Jiszkra János, Schmicz János, Laky János s más főurak elestek. 1670. a Wesselényi-féle összeesküvés következtében az egész L.-i uradalom a kincstárra szállt, mely most is birja.

Forrás: Pallas Nagylexikon