Lipcsei csata

(franc. bataille des géants, ném. Völkerschlacht), az 1813 okt. 14-20. közt vívott ütközetek láncolata, melyek Franciaország európai tulsúlyát megtörték. A szövetségesek előnyomulásának hirére I. Napoleon összes hadait Lipcse felé központosította, s Murat előcsapatai már okt. 14. vívták a liebertwolkwitzi nagy lovascsatát a szövetségesekkel, melyben ez utóbbiak győztek. Ezenközben Napoleon egész seregével fölvonult Lipcse elé, s október 16. Connewitztől Liebertwolkwitzig, Markleeberg és Wachau falvakat is belevonva, állította fel hadvonalát. A szövetségesek már kora hajnalban megtámadták a franciákat, s a heves harc dacára is a Connewitz és Lindeau mellett vívott csaták eldöntetlenül maradtak, ellenben Blücher, ugyanekkor Möckern mellett (L.-től északra), fényes győzelmet aratott Marmont tábornok fölött. Okt. 17. vasárnap semmi sem történt; 18. Schwarzenberg három hadosztályra osztotta csapatait, melyek egymásután szorították vissza a franciákat és kiverték őket Schönfeld, Paunsdorf és Stötteritz melletti erős pozicióikból; egyedül Probstheida, melyet Napoleon maga védett, tartotta magát, noha a szövetségesek egészen körülzárolták a franciákat, akik este, az egyetlen szabadon hagyott weissenfelsi úton visszavonultak. Okt. 19. reggel 8-11 óra közt a szövetségesek rohamot intéztek Lipcse ellen s a hősies védelem dacára már délután 1 órakor be is vonultak, mialatt Napoleon serege romajival kénytelen volt menekülni. Az irtózatos csatában csaknem 500 000 ember (Napoleon serege 180 000 főből állt) és 2000 ágyu vett részt; a franciák közül elesett, megsebesült és elfogatott körülbelül 78 000, a szövetségesek közül 51 000.

Forrás: Pallas Nagylexikon