lipidek

Különböző kémiai szerkezetű, de vízben viszonylag oldhatatlan, apoláros, szerves oldószerekben jól oldható szerves vegyületek gyűjtőneve. Oldhatóságukat a szerkezeti felépítésükben részt vevő hosszú szénhidrogénláncok v. gyűrűk okozzák, amelyek hidrofóbok. Biológiai szempontból két csoportjuk van: az egyszerű v. neutrális zsírok és az összetett lipidek v. zsírszerű anyagok, lipoidok. A neutrális zsírok glícerinből és három zsírsavmolekulából alakulnak ki. E molekulák hidrolízíssel építőelemeikre bonthatók. A neutrális zsírok a természetben a legnagyobb tömegben előforduló lipidek. A növényekben és az állatokban egyaránt megtalálhatók. Energiában a leggazdagabb tápanyagok (táplálkozás), főleg, mint tartalék tápanyagok jelentősek (bioszintézis). A lipoidok közül a neutrális zsírokhoz a foszfatidok állnak legközelebb. Az ilyen típusú molekulák hidrofil részükkel a víz felé fordulnak, rendkívül fontosak a sejtmembránok kialakításában. A szteroidok gyűrűs szerkezetű vegyületek. Számos hormon szteroid. A karotinoidok az állatokban és a növényekben egyaránt elterjedt vegyületek. Szerkezetükből kifolyólag színesek, többnyire vörösek v. sárgák. Szerepet játszanak a növények fotoszintézisében, az állatokban a látóbíbor képződésében, és kiinduló anyagai az A-vitamin képződésének.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• vegyületek
• zsírok
• anyag
• glicerin
• molekula
• hidrolízis
• növény
• állat
• energia
• táplálkozás
• bioszintézis
• sejtmembrán
• hormon
• fotoszintézis