Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lippa... ----

Magyar Magyar Német Német
Lippa... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lippa

(Lipova), nagyközség Temes vármegye lippai j.-ban, a Maros mellett; a járási szolgabírói hivatal székhelye, járásbírósággal, adóhivatallal, kir, közjegyzőséggel; van polg. iskolája s a Maros partján a Bonnáz püspök által 1862. alapított díszes leányiskolája az apácák vezetése alatt, továbbá van takarékpénztára, takarék- és hitelintézete, két tankönyvnyomdája s ecetgyára. Azelőtt nagy sóraktárai s élénk fakereskedelme volt, most kereskedelme nagyon hanyatlott s csak marhavásárai élénkek. Ipari termékeiből kitűnő kőedényei örvendenek legjobb hírnévnek. Van vasúti állomása (Radna-Lippa néven), posta- és táviróhivatala, postakarékpénztára. A L.-temesvári h. é. vasut most (1895) van készülőfélben. Lakóinak száma (1891) 7000, közte 3300 oláh, 2608 német és 961 magyar. Házainak száma 1499. Határa 9096 ha. Közelében savanyuvizforrás van. Története régi várával függ össze, melynek ma már alig van nyoma, de mely sok fényes napot látott. Monda szerint a Maros túlsó partján a vele szemközt álló solymosi várral a Maros alatt közlekedésben volt. Az első várat IV. Béla építette; Róbert Károly díszes templomot alapított szt. Lajos tiszteletére s mellé tárházat a minoritáknak, s új lakosokat telepített ide. Nagy Lajos idejében már kincstári sóraktár, pénzverőház s élénk kereskedelem volt itt. Zsigmond 1426. Trusin bolgár fejedelem fiának Sismannak ajándékozta, Mátyás alatt 1459. Szilágyi Mihály, 1461. Giskra, 1471. Bánffy Miklós kezére került, 1487. Korvin János, 1510-ben György brandenburgi választó-fejedelem lettek urai. A várost ez a fejedelem kerítette körül, de 1514 jun. 7. Dósa bevette tőle. 1516. Szapolyai János kapta ki, mint már király. 1529 jul. 29. sz. kir. várossá tette s Buda főváros szabadalmaival ajándékozta meg; ugyanakkor itt fogadta az erdélyi részek hódolatát. Özvegye Izabella, fiával, a koronával és kincseivel egy darabig itt talált menedéket s 1514 aug. 29. Szulejmán szultán ezt rendelvén székhelyéül, itt maradt 1542 májusági, midőn Gyulafehérvár lett a főváros. 1554. ismét ezt akarta Erdély fővárosává tenni a török, ki 1551., elfoglalta, de ugyanez év nov. 7. Castaldo és Martinuzzi nagy küzdelemmel visszafoglalták. 1552 jul. 27., midőn a törökök újra L. ostromára készültek, Aldana várparancsnok a várat légbe röpítve, Erdélybe menekült. A törökök a várat felépítették, de Borbély György a többi marosmenti várakkal együtt 1595 aug. 19. visszafoglalta. Bethlen Gábor alatt 1613 jun. 24. újra török kézbe került, de 1688 jun. 24. Caraffa visszavette. 1690 és 1695 szept. 7. ismét a törökök hatalmába került, kik azonnal lerombolták. Végkép csak Temesvár bevétele után került vissza. 1718. Arad vármegyéből kikebelezte a kormány s az u. n. Temesi-bánsághoz csatolta. Ekkor csak 70 ház volt benne. 1804-14. ismételve visszakérte sz. kir. városi rangját. L. mellett két ízben volt nevezetesb ütközet: 1659 jul. 24., midőn II. Rákóczi György itt Szeidi Ahmed budai pasát megverte és 1848 nov. 13., midőn Máriássy honvédőrnagy a Temesvár felől közeledő osztrákokat és oláhokat egy ideig föltartóztatta. V. ö. Varga Ferenc, Lippa város története (magyar orvosok és természetvizsgálók munkálatai, (1872). Legbővebben Márki, Arad története, I-II. kötet s ennek nyomán Eisenkolb, Lakóhelyünk multjából (Lippai polg. isk. ért. 1892-94, három közlemény); Lippa vidéke. Földtanilag fölvették Lóczy J. és Pethő G. (Budapest 1888); Roth A., A lippai gyógyforrás ismertetése (Arad 1871).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is