1. György (zombori), esztergomi érsek, szül. Pozsonyban
1600. (v. 1604.), megh. u. o. 1666 jan. 30. Iskoláit Pozsonyban és Bécsben, a
bölcsészetet Grazban, ezt a hittudományokkal együtt ismételten, 1619-től már
mint egri kanonok, Rómában végezte. Tanulmányainak végeztével felszenteltetvén,
szempci plébános és 1625 ápr. 4. esztergomi kanonok, 1627. tornai főesperes.
Pázmány bibornok bizalmát és kegyeit fényes tehetségei és jeles tulajdonainál
fogva teljes mértékben birta. Pártfogásának köszönhette, hogy 1631. pécsi 1632
febr. 1. veszprémi, 1635. kancellár, 1637 máj. 1. egri püspök lett. 1642 nov.
19. Lósy Imre utóda lett az esztergomi érseki széken, kivel együtt alapította a
nagyszombati egyetem jogi fakultását. L. Pázmány szellemében működött és a
katolicizmus megszilárdítása körül érdemeket szerzett. 1648. nemzeti zsinatot
tartott, amelyen többi között határozattá lőn egy országos papnevelő intézet
felállítása, mely 1649. tényleg felállíttatott is és később Pestre helyeztetett
át. 1658. megyei zsinatot tartott. A Szt. Ferencrendnek Szt. Antalban (Csallóköz)
kolostort alapított, a Jézus-társaságiakat bőkezüen támogatta és a szegény
lelkészek javára jelentékeny alapítványt tett. Tetemei Pozsonyban nyugosznak.
Irodalmi művei: De dignitate et puritate Sacerdotum (értekezés az 1629-iki
nagyszombati zsinaton, Péterffy, Concilia R. Hung.); Rituale Strigoniense
(Pázmány kiadásának ismétlése, Nagyszombat 1656); Synodi Provincialis Decreta
anno 1611 Tyrnaviae celebrata (Pozsony 1625). Kéziratban maradt és az
esztergomi főegyházmegyei könyvtárban őriztetik: Epistolae ad Polycarpum
Bonanocz. V. ö. Zsilinszky, Lippay Gy. (Századok, 1886. évf., 400); L. Gy.
oklevele, mellyel Széchy Mária és Wesselényi Ferenc házasságát érvényesnek
ismeri el (Századok 1867-iki évf., 54.).
2. L. János, botanikus, az előbbinek öccse, szül. Pozsonyban
1608 jul. 30., megh. a trencsényi fürdőben 1666 jun. 2. A jezsuita rendbe
lépett, Grazban és Bécsben tanult, később L. György primáshoz ment és a kertjét
gondozta. Munkái: Posoni Kert (Nagyszombat 1664-1667, II. kiad. Győr 1753);
Virágos kert, Veteményes kert (1664) és Gyümölcsös kert (1667); részei vannak
Calendarium oeconomicum perpetuum (Pozsony 1661, Nagyszombat 1662 és még több
kiad.); De institionibuset seminatione (Pozsony 1663); De fonctibus
diversissimis producendus (u. o. 1666). Lippaya Endl. ruzbiacea, növény egy
fajjal Ázsia meg Ausztrália forró vidékein.
Forrás: Pallas Nagylexikon