Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lippi... ----

Magyar Magyar Német Német
Lippi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lippi

1. Fra Filippo, olasz festő, szül. Firenzében 1406., megh. Spoletóban 1469 okt. 9. A firenzei karmelita kolostorban nevelkedett, majd tizenöt éves korában tagja lett a szerzetnek és alkalma volt a Brancacci-kápolna nagyszerű festményeivel megismerkedni. Már a kolostorban festegetett, 1432 körül pedig elment onnan, hogy a művészetben kiképezze magát. Medici Péter közbenjárására a Santa Margarita in Prato apácakolostor káplánja lett, onnan megszöktette Buti Lukrécia apácát és, bár 1458. vissza kellett térniök a kolostorba, Medici Cosimo közbenjárására II. Pius pápa föloldta őket szerzetesi fogadalmuk alól és igy törvényesen egybekelhettek. Művészete Masaccio művészetének folytatása, továbbfejlesztése volt. Folytatta az ő naturalizmusát, de több érzékkel birt a szépség, női báj, a szinezés finomságai iránt. Legkitünőbb freskóképei a pratói plébánia-templom karkápolnájának festményei, melyeket 1452. kezdett meg és csak 1464. fejezhetett be. A boltozaton a nagy evangelistát ábrázolta, a két főfalon ker. János és szt. István életéből vett 3-3 jelenetet. Különösen bájos a Herodiás táncát ábrázoló kép, komoly, ünnepélyes a szt. István halotti ünnepe. A spoletói székesegyház freskóképei közül, melyeket tanítványa, Fra Diamante fejezett be, különösen nagyszerű a Mária megkoronázását ábrázoló festmény. A firenzei akadémiában van a Mária megkoronázását ábrázoló hires három szárnyu képe; a londoni nemzeti képtárban az a kép, melyen a Madonna megjelenik szt. Bernátnak; a berlini muzeumban legszebb képeinek egyike, a Madonna az erdőben. Különösen kisebb Madonna-képein tünik föl, hogy szakít a régi hieratikus fölfogással és a Madonnát mint igazi nőt, szerető anyát, a kis Jézust mint játszó gyermeket állítja elénk. Ilyenek főleg a firenzei Uffizi-képtár és a Pitti-palota hires Madonna-képei. 2. L. Filippino, olasz festő, az előbbinek fia, szül Pratóban 1457 körül, megh. Firenzében 1504. Fra Diamanténak és Sandro Botticellinek volt tanítványa, de kezdettől fogva atyja műveinek és a Brancacci-kápolna freskóképeinek hatása alatt állott. Alig 23 éves korában megbizták, hogy fejezze be a Brancacci-kápolna kifestését. Először befejezte a fiatal ember föltámasztását ábrázoló jelenetet, melyet Masaccio félbehagyott, azután megfestette a szt. Péter és Pál Nero császár előtt, szt. Péter keresztrefeszítése, szt. Péter kiszabadulása a börtönből, szt. Pál vigasztalja a bebörtönzött szt. Pétert freskóképeket. Mindezekben meglátszik a nagy haladás az ábrázolás eszközeire nézve; különösen feltünő az igazi képmások nagy száma. Gyönyörü a szt. Bernát látomását ábrázoló tempera képe (1480, Firenze, Badia-képtár), az olasz festészet egyik remeke. Az 1488., a római Sta Maria Sopra Minerva-templomban az aquinói szt. Tamás legendájából vett freskóképek festésével Ghirlandajó vetélytársa lett. A Csudálatos kereszt és Aquinói szt. Tamás diadala a klasszikus ókor szobrászati és építészeti emlékeinek erős hatását tüntetik föl; még inkább a firenzei Santa Maria Novella-templom Strozzi-kápolnájában festett képei, melyek szt. János apostol és szt. Fülöp legendáját ábrázolják.

3. L. Lorenzo, olasz festő és költő, szül. Firenzében 1606., megh. 1664. Mint festő Rosseli tanítványa volt. Leghiresebb képei Krisztus a keresztfán; Dávid diadala; szt. Xavér stb. Nevezetesb mint költő. Egyetlen művében, Il Malmantile riacquistato c. komikus eposzában az van elmondva, hogy a szép Celidora miként hódítja vissza Malmantile nevü várát Bertinellától, aki azt csellel foglalta el tőle, leitatva a várőrséget. A hősköltemény 12 énekében az eféle ostromokkal járó viszontagságok, párbajok, követségek vannak leirva, igazi jó kedvvel és leleményességgel. Különösen az a figyelemreméltó ez eposzban, hogy L. bőven kiaknázta benne a legelső olasz népmesegyüjteményt, a Cunto dei Cunti-t, amiben egészen új nyomokon járt. A Malmantile nem lett népszerű könyvvé, mert a költő tulságosan sok firenzevidéki tájszólással töltötte meg, elannyira, hogy más vidékről való olasz csak bú kommentárral birja élvezni. Legjobb kiadása a Barbiera-féle, L.-nek Baldinuccitól való életrajzával.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is