1. Fra Filippo, olasz festő, szül. Firenzében 1406., megh.
Spoletóban 1469 okt. 9. A firenzei karmelita kolostorban nevelkedett, majd
tizenöt éves korában tagja lett a szerzetnek és alkalma volt a
Brancacci-kápolna nagyszerű festményeivel megismerkedni. Már a kolostorban
festegetett, 1432 körül pedig elment onnan, hogy a művészetben kiképezze magát.
Medici Péter közbenjárására a Santa Margarita in Prato apácakolostor káplánja
lett, onnan megszöktette Buti Lukrécia apácát és, bár 1458. vissza kellett
térniök a kolostorba, Medici Cosimo közbenjárására II. Pius pápa föloldta őket
szerzetesi fogadalmuk alól és igy törvényesen egybekelhettek. Művészete
Masaccio művészetének folytatása, továbbfejlesztése volt. Folytatta az ő
naturalizmusát, de több érzékkel birt a szépség, női báj, a szinezés finomságai
iránt. Legkitünőbb freskóképei a pratói plébánia-templom karkápolnájának
festményei, melyeket 1452. kezdett meg és csak 1464. fejezhetett be. A
boltozaton a nagy evangelistát ábrázolta, a két főfalon ker. János és szt. István
életéből vett 3-3 jelenetet. Különösen bájos a Herodiás táncát ábrázoló kép,
komoly, ünnepélyes a szt. István halotti ünnepe. A spoletói székesegyház
freskóképei közül, melyeket tanítványa, Fra Diamante fejezett be, különösen
nagyszerű a Mária megkoronázását ábrázoló festmény. A firenzei akadémiában van
a Mária megkoronázását ábrázoló hires három szárnyu képe; a londoni nemzeti
képtárban az a kép, melyen a Madonna megjelenik szt. Bernátnak; a berlini
muzeumban legszebb képeinek egyike, a Madonna az erdőben. Különösen kisebb
Madonna-képein tünik föl, hogy szakít a régi hieratikus fölfogással és a
Madonnát mint igazi nőt, szerető anyát, a kis Jézust mint játszó gyermeket
állítja elénk. Ilyenek főleg a firenzei Uffizi-képtár és a Pitti-palota hires
Madonna-képei. 2. L. Filippino, olasz festő, az előbbinek fia, szül Pratóban
1457 körül, megh. Firenzében 1504. Fra Diamanténak és Sandro Botticellinek volt
tanítványa, de kezdettől fogva atyja műveinek és a Brancacci-kápolna
freskóképeinek hatása alatt állott. Alig 23 éves korában megbizták, hogy
fejezze be a Brancacci-kápolna kifestését. Először befejezte a fiatal ember
föltámasztását ábrázoló jelenetet, melyet Masaccio félbehagyott, azután
megfestette a szt. Péter és Pál Nero császár előtt, szt. Péter keresztrefeszítése,
szt. Péter kiszabadulása a börtönből, szt. Pál vigasztalja a bebörtönzött szt.
Pétert freskóképeket. Mindezekben meglátszik a nagy haladás az ábrázolás
eszközeire nézve; különösen feltünő az igazi képmások nagy száma. Gyönyörü a
szt. Bernát látomását ábrázoló tempera képe (1480, Firenze, Badia-képtár), az
olasz festészet egyik remeke. Az 1488., a római Sta Maria Sopra
Minerva-templomban az aquinói szt. Tamás legendájából vett freskóképek
festésével Ghirlandajó vetélytársa lett. A Csudálatos kereszt és Aquinói szt.
Tamás diadala a klasszikus ókor szobrászati és építészeti emlékeinek erős
hatását tüntetik föl; még inkább a firenzei Santa Maria Novella-templom
Strozzi-kápolnájában festett képei, melyek szt. János apostol és szt. Fülöp
legendáját ábrázolják.
3. L. Lorenzo, olasz festő és költő, szül. Firenzében 1606.,
megh. 1664. Mint festő Rosseli tanítványa volt. Leghiresebb képei Krisztus a
keresztfán; Dávid diadala; szt. Xavér stb. Nevezetesb mint költő. Egyetlen
művében, Il Malmantile riacquistato c. komikus eposzában az van elmondva, hogy
a szép Celidora miként hódítja vissza Malmantile nevü várát Bertinellától, aki
azt csellel foglalta el tőle, leitatva a várőrséget. A hősköltemény 12 énekében
az eféle ostromokkal járó viszontagságok, párbajok, követségek vannak leirva,
igazi jó kedvvel és leleményességgel. Különösen az a figyelemreméltó ez
eposzban, hogy L. bőven kiaknázta benne a legelső olasz népmesegyüjteményt, a
Cunto dei Cunti-t, amiben egészen új nyomokon járt. A Malmantile nem lett népszerű
könyvvé, mert a költő tulságosan sok firenzevidéki tájszólással töltötte meg,
elannyira, hogy más vidékről való olasz csak bú kommentárral birja élvezni.
Legjobb kiadása a Barbiera-féle, L.-nek Baldinuccitól való életrajzával.
Forrás: Pallas Nagylexikon