Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Liptó-Szent... ----

Magyar Magyar Német Német
Liptó-Szent... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Liptó-Szent-Miklós

a vele összeépített Szent-Miklós-Husták és Verbic-Husták kisközségek egyesítéséből keletkezett nagyközség Liptó vármegye liptó-szent-miklósi járásában, a Vág folyó mellett, (1891) 2940 lak. (közte 429 magyar, 789 német s 1675 tót, 1034 izraelita). L. a vmegye törvényhatóságának, a járási szolgabirói hivatalnak, kir. járásbíróságnak s telekkönyvnek, államépítészeti hivatalnak, állami állatorvosnak, kir. közjegyzőségnek, pénzügyőrbiztosi állomásnak s csendőrszakaszparancsnokságnak székhelye; itt székel továbbá a dunáninneni ág. evang. egyházkerület püspöke. Van itt adóhivatal, takarékpénztár, állami polgári iskola, ipariskola, számos társas és közművelődési egyesület (közte a Kárpát-egyesület liptóvármegyei osztálya). Itt jelenik meg a Liptó c. hetilap (III. évf.). L. lakói jelentékeny ipart is űznek, báripara igen élénk; ezenkivül van szövőgyára s több gázfürészmalma. L. a szeszkereskedés központja s élénk kereskedést űz bőrrel, faárukkal és marhával. Van vasúti állomása, posta és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Az 1883. évi nagy tűzvész óta, mely az egész községet elpusztította, csinosbodva épült fel. Okmányilag legelőször 1268. említtetik mint Máthé comes földje, mely most Zent Miklósnak neveztetik. A telep e szerint előbbi időből való. Kat. temploma a XIII. sz. jellegét viseli. Hajdan a Pongrácz-családé volt, mely előnevét tőle vette, a XVI. sz.-ban királyi birtokká lett. A vármegyével osztozott a husziták, a pártharcok és a nemzeti felkelések által okozott bajokban, de jelentékenyebb történeti szereplése nem volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is