Liptói havasok

a Központi Kárpátok középső tagja, mely Árva s Liptó vmegyék és Galicia határán emelkedve, egészben véve Ny-ról K-felé csap. A L. a kvacsáni völgy, illetve hutii hágó mellett kezdődnek s innen erősen kanyargó főgerinccel húzódnak a felső Tycha-völgy fölötti Lilijove-hágóig (1977 m.), mely a Magas-Tátrától választja el. E gerincnek főbb csúcsai a következők: Sivo vrch (1806 m.), Szalatin (2050 m.), Banikov (2178 m.) Placslivo (2126 m.), Rohács (2072 m.), Volovec (2065 m.), Hruby (2142 m.), Viszoki vrch (Klin, 2170 m.), Kamenistye (2128 m.), Tomanowa polske (1979 m.) és Czerwony wierch (2128 m.), A L., melyek magasságuknál fogva hazánk legjelentékenyebb hegységei közé tartoznak, sok tekintetben hasonlítanak a Magas-Tátrához s főleg a Rohács körüli szakaszuk (melyet Rohács-csoportnak is szoktak nevezni) hű mása a Tátrának, csak a zordsága csekélyebb. De a havasok többi része mégis annyiban eltér a Tátrától, hogy gerinceik szélesebbek, kevésbé meredekek s könnyebben megmászhatók, mint a Tátráéi; völgyei tágabbak nem oly zárkózottak, az erdők gyakoribbak, a legelők kiterjedtebbek s a sziklás gerincek kevésbé szakgatottak mint amott. Megegyező vonása azonban, hogy a legmagasabb csúcsok itt is nem a főgerincen, hanem a mellékágakon ülnek, így a Velki vrch (2184 m.), a Jakubina (2189 m.) s a legmagasabb emelkedő Bisztra (2250 m.). Több helyen mély nyergek rovátkolják a főgerincet, ilyen a Palenica (1574 m.), a Viszoki vrch melletti hágó (1946 m.), a Fekete Dunajec és Kamenisti völgye közti nyereg (1789 m.) és a Tycha-hágó (1689 m.). A mellékágak a D-i oldalon magasabbak, mint az É-in, a völgyek azonban mindkét oldalon elég zordak. Helyenként kisebb hegyi tavak is vannak, így a Rohács és Bisztra alatt, a Tycha-hágó mellett stb. A hegység tulnyomóan gránitból van felépítve, csak a D-i lejtőkön lép fel a gnájsz nagyobb kiterjedésében, reá pedig fiatal üledékes kőzetek települnek. A Sztudena völgyében dolomit is fordul elő. A L. gerincén keresztül csak kevés turista-völgy vezet. Turistai tekintetben az egész hegység még nagyon van hanyagolva. V. ö. Thirring Gusztáv, A L. (Magy. Kárpátegyesület Évkönyve XIV: 1887); Gebauer Alajos, A L. Rohács nevü csoportja (u. o. XXII. évf. 1895).

Forrás: Pallas Nagylexikon