Liptói havasok
a Központi Kárpátok középső tagja, mely Árva s Liptó vmegyék
és Galicia határán emelkedve, egészben véve Ny-ról K-felé csap. A L. a kvacsáni
völgy, illetve hutii hágó mellett kezdődnek s innen erősen kanyargó főgerinccel
húzódnak a felső Tycha-völgy fölötti Lilijove-hágóig (1977 m.), mely a
Magas-Tátrától választja el. E gerincnek főbb csúcsai a következők: Sivo vrch
(1806 m.), Szalatin (2050 m.), Banikov (2178 m.) Placslivo (2126 m.), Rohács
(2072 m.), Volovec (2065 m.), Hruby (2142 m.), Viszoki vrch (Klin, 2170 m.),
Kamenistye (2128 m.), Tomanowa polske (1979 m.) és Czerwony wierch (2128 m.), A
L., melyek magasságuknál fogva hazánk legjelentékenyebb hegységei közé
tartoznak, sok tekintetben hasonlítanak a Magas-Tátrához s főleg a Rohács
körüli szakaszuk (melyet Rohács-csoportnak is szoktak nevezni) hű mása a Tátrának,
csak a zordsága csekélyebb. De a havasok többi része mégis annyiban eltér a
Tátrától, hogy gerinceik szélesebbek, kevésbé meredekek s könnyebben
megmászhatók, mint a Tátráéi; völgyei tágabbak nem oly zárkózottak, az erdők
gyakoribbak, a legelők kiterjedtebbek s a sziklás gerincek kevésbé szakgatottak
mint amott. Megegyező vonása azonban, hogy a legmagasabb csúcsok itt is nem a
főgerincen, hanem a mellékágakon ülnek, így a Velki vrch (2184 m.), a Jakubina
(2189 m.) s a legmagasabb emelkedő Bisztra (2250 m.). Több helyen mély nyergek
rovátkolják a főgerincet, ilyen a Palenica (1574 m.), a Viszoki vrch melletti
hágó (1946 m.), a Fekete Dunajec és Kamenisti völgye közti nyereg (1789 m.) és
a Tycha-hágó (1689 m.). A mellékágak a D-i oldalon magasabbak, mint az É-in, a
völgyek azonban mindkét oldalon elég zordak. Helyenként kisebb hegyi tavak is
vannak, így a Rohács és Bisztra alatt, a Tycha-hágó mellett stb. A hegység
tulnyomóan gránitból van felépítve, csak a D-i lejtőkön lép fel a gnájsz
nagyobb kiterjedésében, reá pedig fiatal üledékes kőzetek települnek. A
Sztudena völgyében dolomit is fordul elő. A L. gerincén keresztül csak kevés
turista-völgy vezet. Turistai tekintetben az egész hegység még nagyon van
hanyagolva. V. ö. Thirring Gusztáv, A L. (Magy. Kárpátegyesület Évkönyve XIV:
1887); Gebauer Alajos, A L. Rohács nevü csoportja (u. o. XXII. évf. 1895).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|