List

Frigyes, német közgazdasági iró, született Reutlingenben 1789 aug. 6., agyonlőtte magát Kufstein mellett 1846 nov. 30. L. Tübingában tanult s nemsokára miniszteri titkárrá, majd 1816. számtanácsossá, 1817. egyet. tanárrá nevezték ki. L. szabadelvüséget hirdető tanításai azonban nem tetszettek a későbbi reakcionárius kormánynak, s mikor azt merte tenni, hogy megalakította a német kereskedők és iparosok egyesületét, mely a belföldi vámok eltörléseért izgatott: be kellett nyujtania lemondását (1819 máj.). most már minden idejét az egyleti agitációnak szentelte 1820-ig, midőn - egy megsemmisített megválasztása után - tagjává lett a Würtenbergi kamarának. Itt adta be szülővárosának polgárai nevében azt a kérvényt (1820 dec.), mely az önkormányzatot és a közigazgatás szabad vezetését sürgette, s melyre a kormány L.-et nem csak kizárta a képviselőtestületből, de egyben 10 évi várfogságra itélte. L. menekült, de sem egyéb német tartományokban, sem Svájcban nem tudott megszabadulni kormánya zaklatásától és anyagi gondjaitól; barátai unszolására négy év mulva visszatért Würtembergbe s a király kegyelmét várta, de elfogták s csak 1825 jan. bocsátották szabadon, arra az igéretére, hogy kivándorol. Igy ment Amerikába, ahol keservesen küzdött a megélhetés gondjaival, mig végre egy kirándulás alkalmával kőszénbányát fedezett föl s ez jobb módba juttatta 1837-ig, mikor vállalata megbukott. Ez idő alatt azonban L. előbb Amerikában izgatott nagy hatásu röpirataival a védvámok ellen, s 1830. hamburgi konzullá neveztetve ki magát, visszaindult hazájába. Franciaországba érve, tudta meg, hogy konzuli kinevezését megsemmisítették, s ezért tollával kereste itt meg kenyerét, különösen a Revue encyclipédique számára dolgozva, melynek mintájára később L. kezdeményezéséből indult meg Németországban Rotteck hires, szabadelvü lexikona. L. visszament ezután Amerikába, hogy 1832. újból hazatérve, az Egyesült-Államok lipcsei, majd badeni konzula legyen. Ekkor indította Szászországban nagy hatásu agitációját vasutak építésére (Eisenbahn-Journal 1835) s csakugyan létrehozta evvel az első szász vasutakat. 1840. kiadta National System der politischen Oekonomie című korszakos művét (magyarra ford. Sárváry), mely rendkivüli hatást tett és 1843. megindított Zollvereinsblatt-jával a német védvámrendszer megteremtésének kútfejéül tekinthető. 1844. utazta be hazánkat, hol kitüntetéssel fogadták s arra vették L.-et, hogy Magyarország fölsegítésére is tegyen javaslatokat. 1845. kezdve Németországon ismét küzdenie kellett az élet nyomorúságaival, s egy sikertelen londoni út után, mivel anyagi elismerést hiába keresett otthon megölte magát. V. ö. Fr. L."s gesammelte Schriften (3. köt., 1850).

Forrás: Pallas Nagylexikon