Liszkai
Sámuel, ref. esperes, szül. Magyar-Izsépen (Zemplén) 1762
dec. 24., megh. Abarán 1831 febr. 15. Sárospatakon tanult 1770-1782-ig, amikor
Málcára lelkészül vitetett. Innen 1799. Palágyra, majd 1804. Bezőre, 1806.
Nagykaposra, 1810. Abarára ment hasonló minőségben. Az ung-felsőzempléni
egyházmegye 1794. tanácsbiróvá 1796. jegyzővé, 1810. esperessé választotta. A
ref. énekeskönyvet, melyben a 224. és 232. dicséret az ő szerzeménye, némi
kihagyásokkal tótra fordította s 1824. Sárospatakon az egyházmegyében levő
tótajku gyülekezetek használatára ki is nyomatta. Megjelentek még ama
gyászbeszédei, melyeket Kazinczy Istvánné Jósa Mária (1815) és Kazinczy István
(1828) felett tartott. Kéziratban is maradtak művei; az ung-felsőzempléni
egyházközségek története a legjelentékenyebb.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|