Lit de justice

(franc., ejtsd: li dö zsüsztisz), eleintén a trón, avagy az a magasabb helyen elhelyezett szék, melyen a régi francia királyok helyet foglalva, hűbéres nagyjaik jelenlétében törvényt ültek avagy itéletet hoztak. Mióta a parlamentek gyakorolták a birói hatalmat, a királyok ritkábban jelentek meg törvényszéki tárgyalásokon, kivéve, ha valamely hatalmas hűbéres főúr ügye volt a napirenden. Ily esetben a király személyesen jelent meg a törvényszéki teremben és kinyilvánította akaratát. Ilyen, a király jelenlétében megtartott, rendesen több fénnyel és több szertartással egybekapcsolt gyülést L.-nek neveztek. Midőn később a parlamenteket politikai hatalomkörrel is felruházták és többi között azt a jogot is gyakorolták, hogy a királyi rendeleteket becikkelyezték (miáltal azok törvényerőre emelkedtek), a királyok akkor tartottak egy-egy L.-t, ha a parlament valamely, a törvény és alkotmányba ütköző kir. rendeletet becikkelyezni vonakodott. Ilyenkor a király udvara kiséretében a trónon foglalt helyet és a kancellár által felolvastatta a kifogásolt rendeletet; nyomban rá elrendelte a szóbeli szavazást, mely után a parlament (minden további vita mellőztével) a rendeletet becikkelyezte.

Forrás: Pallas Nagylexikon