Littera

(lat.) a. m. betü; többesi alakja litterae a. m. betük, továbbá irás, levél. l. az üzleti életben az értékpapirok bizonyos neme. A kölcsönkötvények ugyanazon nemü papirnál is rendesen különböző névértékről szólnak és némely esetekben a különböző névértéket külön betüvel is jelzik, most a legtöbb magyar állampapirnál is. A L. szavat rendesen csak ebben a rövidítésben Lit. használják és p. valamely kötvénynél Lit. A. annyit jelent, hogy ennek 10 000 korona névértéke, Lit. B., hogy 5000 és Lit. C., hogy 1000 korona stb. Egy és ugyanazon fajta papir különböző kibocsátásait is szokták igy jelölni és ebben az esetben Lit. A. annyi mint első kibocsátás, Lit. B. második kibocsátás stb. Végül részvényeknél egyes kibocsátások a továbbiakkal szemben bizonyos előjogokat élveznek, vagy a tiszta nyereségben különböző arányban részesülnek. Ez esetben is használják a L.-val való jelzést a különböző sorozatok számára. Főleg vasúti részvényeknél történik, hogy a részvények nem egyformán részesülnek a tiszta nyereségben, vagy pedig hogy a hálózat csak bizonyos vonalára vonatkoznak, mely eltéréseknél rendesen a L. jelzést használják. - L. scripta manet, az irott betü megmarad, nem ugy, mint a beszéd, mely elröpül. - L. guerrales, birtoklevél, mely előbbi jogunkban, a város pecséte alatt kiadva, polgári javakban az örökjogu birtoknak szerzését bizonyította. - L. pacis, l. Békelevél. - litteratura, irodalom; litteratus, az irodalomban jártas.

Forrás: Pallas Nagylexikon