Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Litvánok... ----

Magyar Magyar Német Német
Litvánok... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Litvánok

(lengy. Litwini, orosz Litovei), a lettekkel, régi poroszokkal és shmudokkal az indogermán nép, és nyelvcsalád u. n. balti vagy szláv-litván ágának egyik mellékágát, a litván ágat alkotják. Az összes litván törzsek lélek száma mintegy 3 millió, köztük 1,2 millió lett, és 0,7 millió shmud (többnyire a kovnói és szuvalki kormányzóságban), a maradék 1,1 millió a tulajdonképeni L. (legtöbbnyire a kovnói és vilnai kormányzóságban). Utóbbiak, kik különben igen összekeveredtek szomszédnépekkel, szőkék, erős testalkatuak, vallásosak, nagy mértékben babonásak és szivósan ragaszkodnak ősrégi pogány szokásaikhoz. Lakásaik szegényesek, tisztátalanok, a falak szentképekkel vannak tele aggatva. A L. nagyobbrészt a római katolikus vallás hivei, de a görög kat. vallásuak száma is szaporodik, mióta Miklós cár a görög nem egyesült vallást beszüntette Litvániában és a görög katolikussal egyesítette. Keleti-Poroszország északi részében (nevezetesen Heydekrug-Memel, Tilsit, Ragnit, Niederung, Pillkallen és Labiau kerületeiben) körülbelül 150 000 protestáns litván lakik.

Litvániát Kr. u. 850. óta lakják a L. A régi kor egész 1230-ig mitoszi. Addig a litván törzsek kisebb fejedelmek alatt éltek. Szigoruan elkülönzött kasztjaik voltak a papok, fejedelmek (porosz. Reiks v. Rekis, litv. Kningas, lett. Kungs), harcosok, birtokosok, szabad nép és jobbágyok. Irott törvényeik nem voltak. A legfőbb hatalom az első pap (Kriwe, Kriweito) kezében volt; a gyilkosságot és lopást igen szigoruan büntették. Főfoglalkozásuk a földmivelés és a svédekkel, szlávokkal való kereskedelem volt. Első nagyhercegükül Ringoldot említik (1230-35). Fia Meindoog megkereszteltette és királynak koronáztatta magát 1252. a rigai érsek által, átengedte a német lovagrendnek Samaitent és Schlaudent és halálának esetére egész birodalmát nekik igérte. 1261. azonban elpártolt a keresztény vallástól, a lovagrend egyik hadát a Durbe melletti véres ütközetben megsemmisítette és a pogány poroszokat lázadásra izgatta. A következő 20 év majdnem mindenikében betörtek a L. a lovagrend birtokaiban, mit a rend a maga részéről 1283 óta véresen megtorolt, anélkül azonban, hogy a L. betöréseit megakadályozni tudta volna. Gedimin (1315 óta) az Irpenj folyó mellett kivívott győzelem után (1321) meghódította déli Oroszország egy részét Kijevvel együtt, megalapította Vilna és Troki városát, a lengyel Vladiszlav szövetségében a lovagrend ellen küzdött, melyet János cseh király segitett és 1340. egy lovagrend várának ostrománál kapott halálos sebet. Utóda, Olgerd (1345-77), elragadta a ruténektől a Bug melléki Podlachiát (1366); ugyanazon időben a perekopi tatárokat felsőbbségének elismerésére kényszerítette, és Nagy-Novgorodot és Pskovot rábirta arra, hogy védnöksége alá hajoljanak. Kevésbbé szerencsések voltak azon harcai, melyeket testvére Keisztut támogatásával a lovagrend ellen viselt szakadatlanul; a két testvér Rudaunál 1370. teljesen megveretett, de Vilna meghódítása 1378., a lovagrendeknek még sem sikerült. 1386. Olgerd legifjabb fia. Jagelló (1377-1434) Krakóban megkereszteltette magát és a Vladiszlav nevet vette fel. Hedviggel, a lengyel korona örökösével való házasságával elnyerte akkor Lengyelországot, már 1392. azonban a L.-nak az általa meggyilkolt Keisztut fiában. Witowtban önálló nagyherceget kellett adnia. Ez a nagyherceg ismételten szövetséget kötött a lovagrenddel lengyelország ellen, de a lovagrendre végzetes 1410-iki tannenbergi ütközetben Jagelló oldalán harcolt. Mialatt Szmolenszk hercegség meghódítása Witowtnak 1404. sikerült, azalatt az arany horda ellen vezetett hadjáratával kudarcot vallott Vladiszlav, a Wolska mellett rettenetes vereséget szenvedett (1399). Eközben a L. nagy része a kat. vallásra tért. A Bug mellett levő Gorodljában 1413. tartott gyülés elhatározta, hogy a litván kat. nemesség egyesülve a lengyel nemességgel, a királyok és nagyhercegek választása, továbbá közös fontos ügyekről való tanácskozás céljából közös országgyüléssé alakuljanak. Witowt, ki a Lengyelországtól való függést gyülölte, hiába törekedett arra, hogy Zsigmond német császártól királyi címet kapjon, mert a lengyelek megakadályozták ezt. Witowt halála után Vladiszlav öccsét, Szvitrigailot nevezte ki litván nagyfejedelemnek, de ezt kiszorította Zsigmond, Witowtnak a litván bojárok által fejedelemmé választott öccse. Emezt 1435. a német lovagrend támogatta Litvániára és Lengyelországra való jogigényeiben, az utóbbi azonban a brzeszi békében 1436 jan. 1. megigérte, hogy nem elegyeik többé a litván ügyekbe. A kegyetlensége miatt gyülölt Zsigmondot megölte 1440. Czartoryski herceg, és III. Ulászló lengyel király öccse, Kázmér nyerte el Litvániát s 1444. a lengyel trónt is. A Litvániával egyesült orosz területeken a XVI. sz. elejéig rész-fejedelmek uralkodtak: Szmolenszk 1532. Moszkvához került. IV. Kázmér halála után (1492) a lengyelek második fiát, I. János Albrechtet választották királyukká, a L. azonban harmadik fiát, Sándort választották nagyfejedelmökké, aki 1501. lett lengyel király. Azóta Lengyelország és Litvánia egy fejedelem alatt maradt. A két országnak minden állami ügyben való teljes egyesítése az 1569-iki lublini országgyülésen történt. A délnyugat-oroszországi litván tartományok Lengyelországhoz kerültek. Mindkét országnak közös szenátusa és országgyülése volt Varsóban, de 1673 óta minden harmadik országgyülést Grodnóban kellett tartani. Lengyelország harmadik felosztásánál, 1795. Litvánia legnagyobb része Oroszországhoz került, mely belőle hat kormányzóságot alkotott: Vilna, Kovno, Grodno, Mohilov, Vitebszk, Minszk: a kisebbik rész a kovnogrodnói Memel vonalig Poroszországhoz került, de 1807. a varsói nagyhercegséggel egyesíttetett és 1814. mint a kongresszusi Lengyelország része szintén Oroszországnak jutott. Litvánia 1830. és 1863. részt vett az Oroszország elleni lengyel felkelésben (l. még Lengyelország). V. ö. Schlözer és Gebhardt, Geschichte von Lithauen (Halle 1785); Lelewel, Histoire de les Lithuanie (Páris 1861).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is