Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Livingstone... ----

Magyar Magyar Német Német
Livingstone... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Livingstone

(ejtsd: livingsztn) Dávid, angol hittérítő és utazó, szül. Blantyreben (Glasgownál) 1813 márc. 19., megh. Italában, a Bangveolo-tónál 1873 máj. 1. A londoni hittérítő-társaság küldte ki 1840. a Fokföldre, 1849. a Becsuánaföldön levő térítőállomásától a Ngami-tóig jutott, 1853- pedig a Zambézi felső folyásáig. 1853-56. keresztül-kasul utazta Dél-Afrikát a Zambézitől Loandáig és vissza Quilimaneig. Ezen útjában fedezte föl a Victoria-vizesést. 1858. Károly testvérével és még öt európai kiséretében Quilimaneba és a Zambézi vidékére utazott. A folyó mentén fölhatolt Nyassza-tóig, ahova 1859 szept. 16. érkezett meg. Fölfedezte a Sirva-tavat és kétszer messzire fölhatolt a Rovuma mentén. Minthogy a rabszolga-kereskedés elleni törekvései meghiusultak, 1864. visszatért Angliába. De már 1866 jan. újra Zanzibárban találjuk. Csakhamar eljutott a Nyasszához, azt délről megkerülte, átkelt a Csambézin, 1867 ápr. elérte a Tanganyikát, 1868. a Moero-tavat. jul. 18. fölfedezte a Bangveolo-tavat. Onnan a Tanganyikához utazott vissza Udzsidzsiba, ahonnan 1869 jul. indult el Manyemaország kikutatására. 1871 okt. 23-án ért vissza Udzsidzsiba. Ott találta őt betegen és nagy szorultságban Stanley, kit Bennett J. G. küldött ki New-Yorkból L. fölkeresésére. Ugyanakkor L. fölkeresésére az angolok Cameront küldték ki, aki nem találta ugyan meg L.-t, de átutazta egész Dél-Afrikát. L. Stanleyvel 1871. a Tanganyika északi végéig ment, azután 1872 aug. egyedül tovább utazott Cazembeországig és a Bangveolóig hol megbetegedett és meghalt. Útleirásai: Missionary travels and researches in South-Africa (London 1857, 2 kötet, új kiadás 1875; németül Lipcse 1859, 2 köt.); Narrative of an expedition to the Zambesi and its tributaries (London 1865, németül Jena 1856-66, 2 köt.). Utolsó utazásának megmentett naplóit és térképeit Waller H. adta ki: The last journals of David L. in Central-Africa from 1865 to his death (London 1874). Útleirásait kivonatosan ismertette magyarul Sámi Lajos. V. ö. Stanley, How I found L. (u. o. 1872); Roberts, Life of D. L. (u. o. 1874); Blaikie dr., L. (u. o. 1881. németül Gütersloh 1881); Plieninger, David L. (Stuttgart 1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is