1. tartomány Olaszországban, Toscana compartimentóban 343 km2
ter., (1881) 121 612, hozzávetőleges számítás szerint (1891) 124 600 alk. Két
járásra oszlik: L. és Porto Ferrajo (Elba sziget). - 2. L., az ugyanily nevü
tartomány fővárosa, Genova után Olaszország legjelentékenyebb piaca, püspöki
székhely. Firenzétől 75 km.-nyire a Liguriai-tenger K-i partján, vasút mellett,
(1881) 97,615, (1892) 106 000 lak., nagy hajógyárral, amely hadi hajókat is
épít, vasöntőkkel, üveg-, porcellán-gyártással, koráll tárgyak készítésével és
kémiai iparral. Az iparnál sokkal jelentékenyebb a kereskedelem. Kikötője a
Porto Vecchio vagy Mediceo, amely a nagyobb tengeri hajóknak már sekély; ezért
előtte 1855. félköralaku és két végében világító tornyokkal ellátott molót
kezdtek el építeni, amely az új kikötőt (Porto Nuovo) védi. Ezenkivül hajózható
csatorna köti össze az Arnóval. A bevitel (1891) 54,9, (1982) 52; a kivitel
41,6, illetőleg 34,3 millió lirára rúgott. A bevitel fő tárgyai: orosz gabona
és petroleum, finom festékek, szén, vas és pamut iparcikkek; a kivitelé: pamut,
gyapju és nyers selyem, szalmakalapok, kender, márvány, alabastrom és koráll
tárgyak. A jelentékenyebb tanintézetek: a tengerész-akadémia, a kereskedelmi
tengerészet részére felállított technikai iskola, liceum, gimnázium, reáliskola
és nyilvános könyvtár. L. igen gazdag emlékszobrokban: a Piaca Garibaldin van a
Garibaldi-szobor, a Piazza Vittorio Emanuelen Viktor Emanuel lovas szobra,
mindkettő Rivaltától; a kikötő közelében I. Ferdinánd toscanai nagyherceg
ércszobra Giovanni dell" Operától; a Piazza Carlo Alberton II. Ferdinándnak és
II. Lipótnak, az utolsó toscanai nagyhercegnek szobrai, végül a Piazza Cavouron
Cavour márvány emléke Cerritől. L. egészségtelen, feltöltött talajon épült,
utcái jól kövezettek, de monumentális épületekben szegények; jelentékenyebbek:
a királyi kastély, továbbá a székesegyház és a zsinagóga, Olaszországban a
legnagyobb izraelita templom L.-ról először 807. történik említés. Először a
pisaiak törekszenek a benépesítésre: a XIV. sz.-ban tul is szárnyalja
vetélytársát, Porto Pisanót. 1403. elfoglalják a genovaiak, akik 1421.
átengedik a firenzeieknek. Virágzása a Mediciek uralma alatt kezdődik I.
Ferdinánd toscanai nagyherceg veti meg alapját mint kikötővárosnak. Toscana
egyéb részeivel 1860. a szárdiniai királyság részévé lett.
Forrás: Pallas Nagylexikon