Ljeszkow
Szemjonovics Miklós, orosz regényiró, szül. az oreli
kormányzóságban 1831 febr. 16., megh. Szt. Pétervárt 1895 jan. 12. A
gimnáziumot Orelben, az egyetemet Kijevben végezte, aztán egy ideig utazó
ügynöke volt nagybátyjának, az angol Scottnak. Később az irodalomra adta magát
s első nagyobb munkája, mellyel a figyelmet magára vonta, a Nekuda (Nincs
menekvés) c. regénye volt (1864). E regényében megkapóan rajzolja az orosz
társadalmat, a radikális és nihilisztikus elemeket. L. teljesen önálló művészi
természet, sőt néha szinte keresi az eredetiséget. Nevezetesebb munkái még:
Nekrescsennyi pop (A kereszteletlen pap, Szt. Pétervár 1877); Tri pravednjika i
odin Seramur (Három igazságos ember és egy Cheramour, u. o. 1888); Ocsarovannyi
Sztrannik (Elbájolt utazó, u. o. 1889); Sztaryje gody v szelje Plodomaszovje
(Régi idők Plodomaszov faluban; három elbeszélés, u. o. 1889); Obojdennyje (A
mellőzöttek, u. o. 1880); Gora (A hegy, regény az egyiptomi életből, u. o.
1890) stb. Összesen 25 kötetnyi munkái teljesen összegyüjtve 1890. jelentek meg
Szt. Pétervárt 10 kötetben.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|