Ljevitov

Ivanovics Sándor, orosz iró, szül. 1842., megh. Moszkvában 1877 jan. 3. (ó-napt.). Minden művében a délszaki iró tulajdonságai csillognak, minők a kolorit fényessége, nagy képzelő tehetsége, szenvedélyesség, lirizmus és határtalan szubjektivizmus. Az egyetemen az orvosi tanfolyamot hallgatta, de valami politikai diák-zavargás miatt az egyetemről távoznia kellett, internáltatott s egy elhagyatott vidéken kellett élnie, hol unalmában irásnak adta magát és kora haláláig nyomoruságos, csatangoló életet élt. Kiválóbb munkái: Sztepnye ocserki (Pusztai képek); Gore szel, dorog is gorodov (A faluk, utak és városok bajai); Zsiznj moszkovszkih zakoulok (A moszkvai lebujok élete); Szcsasztlivije ljudji (Boldog emberek) stb. Munkái összegyüjtve már eddig is tiz kiadást értek.

Forrás: Pallas Nagylexikon